Ezek az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásának szabályai

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásának szabályait.

Vámeljárások

Az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek köre elsősorban az ukrán határszakaszon, vámeljárás után léptethető be Magyarország területére.

A BVR és a Kormányrendelet szabályai szerint nem kezdeményezhető az érzékeny termékekkel – búza, kukorica, repcemag, napraforgómag – kapcsolatban:

• szabadforgalomba bocsátás,

• vámraktározási eljárás,

• vámszabad területi eljárás,

• aktív feldolgozási eljárás.

Az Ukrajna területéről származó érzékeny termékeket Magyarországra kizárólag átszállítás céljából lehet behozni, amit a vámhatóság az ügyféli indítvány vagy nyilatkozat alapján ellenőriz. Az esetlegesen benyújtott és a vámeljárásra vonatkozó indítványok elutasítása előtt az ügyfelet megilleti a vámjogszabályokban meghatározott meghallgatási jog.

A fenti tilalmak azonban nem zárják ki azt, hogy az Ukrajnából érkező, nem uniós státusú áruk átmeneti megőrzésbe kerüljenek, akár vámszabad területen is (ez nem azonos a vámszabad területi eljárással), de a Kormányrendeletben meghatározott, átszállításra vonatkozó határidőket ilyenkor is tartani kell. A nem uniós státusú áru átszállítása csak árutovábbítási eljárásban lehetséges. Mivel az árutovábbításnál alapvető követelmény az áruazonosságot biztosító vámzár alkalmazása, ezért az megfelel a Kormányrendelet szerinti hatósági zárnak.

A Kormányrendelet 1. § (2) bekezdése az érzékeny termék fuvarozója részére előírja annak igazolását, hogy a fuvareszközön szállított termék nem Ukrajna területéről származik, emellett arról is rendelkezik, hogy az ügyfél nyilatkozata önmagában nem vehető figyelembe az érzékeny termék származásának igazolására.

Általánosságban az érzékeny termékek eredetére vonatkozó, hitelt érdemlő igazolásként elfogadott minden olyan dokumentum vagy igazolás, amelyet más uniós tagállami vagy harmadik országbeli hatóság állított ki vagy ellenjegyzett, feltéve, hogy annak a tartalma alapján az adott termék eredete kétséget kizáróan megállapítható.

Figyelembe véve azt, hogy a Kormányrendeletben alkalmazott „Ukrajna területéről származik” kifejezés nem a vámjogi értelemben vett származásra, hanem „területi kötöttségre” utal, az érzékeny termékek származásának igazolására a termék értékesítéséről szóló számla és a fuvarlevél is alkalmas lehet.

A szállítmánnyal kapcsolatos szerződés keltezésekor hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni. Mivel az uniós jogszabállyal párhuzamosan a hazai rendeletet is alkalmazni kell – beleértve az átmeneti rendelkezéseket is –, három különböző jogviszony merülhet fel:

2023. április 19. előtti behozatal esetén:

Azok az érzékeny termékek, amelyek fizikailag már ebben az időszakban Magyarországon voltak, semmilyen korlátozás alá nem esnek.

2023. április 19. és 2023. május 1. közötti behozatal esetén:

Ha az ügyletet alátámasztó szerződés keltezése április 19. és május 1. közé esik, akkor a Kormányrendelet eredeti rendelkezései szerinti 24 termékkör behozatala tilos, csak az átszállítás céljából történő behozatal képez kivételt 7 napos határidővel. Az átszállításra vonatkozó 7 napos határidő számításához a NAV a széles nyomtávú vasúti szállítmányok esetében a normál nyomtávú vasúti vagy közúti szállítóeszközre történő átrakás utáni árutovábbítás indítását tekinti a behozatal időpontjának.

2023. május 2. utáni behozatal esetén:

Ha a szerződéskötés keltezése a május 2. utáni, a BVR. szerinti 4 termékkörre tilos a fenti vámeljárások végrehajtása, az érintett árukat a behozatal időpontjától számított 15. nap végéig ki kell szállítani Magyarországról. Az átszállításra vonatkozó 15 napos határidő számításához a NAV a széles nyomtávú vasúti szállítmányok esetében a normál nyomtávú vasúti vagy közúti szállítóeszközre történő átrakás utáni árutovábbítás indítását tekinti a behozatal időpontjának. A Kormányrendelet eredeti tartalma szerinti, további 20 termékre nincs vámjogi korlátozás.

Ha a behozatalra május 2. után került sor, de az ügyletet alátámasztó szerződés korábbi keltezésű, akkor a Kormányrendelet eredeti rendelkezései szerinti 24 termékkör behozatala tilos, míg az átszállításra a 7 napos határidőt kell tartani.

A szerződés fogalma

A szabály alkalmazása szempontjából a BVR nem definiálja külön a szerződés fogalmát, ezért minden egyes, a szabályozás hatálya alá eső gazdasági eseménynél a polgári jog szabályaiból kell kiindulni, ami szerint a keretszerződés nem egy önálló szerződéstípus, ezért nem ezt kell figyelembe venni a beléptetéskor. A polgári jog általános szabályai szerint a szerződés alapján a felek között teljesítés, azaz polgári jogi értelemben szolgáltatás és ellenszolgáltatás történik. A szerződés megkötésére pedig sor kerülhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással.

A Kormányrendelet Magyarország területére, átszállítás céljából történő fuvarozásra irányuló vagy azt eredményező szerződés keltezése alapján határozza meg az alkalmazandó jogszabályt, amit a NAV is alkalmaz az ellenőrzéskor. A szállítmányozónak, fuvarozónak ezért rendelkeznie kell azokkal a dokumentumokkal, melyekből az ügylet létrejöttének dátuma egyértelműen megállapítható, ilyen például a CMR, a fuvarlevél stb.

Ekáer-bejelentés

A Kormányrendelet módosítása nem érintette az Ekáer-bejelentési kötelezettséget, amely változatlan a közösségi termékbeszerzésekre a meghatározott 6 termék esetében. A címzettnek kell az ügyletekkel kapcsolatos behozatali bejelentéseket megtennie.

Megbízható adózók biztosítéknyújtási kötelezettsége

A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. PM rendelet (továbbiakban: Ekáer-rendelet) által előírt bejelentési kötelezettség áll fenn a Kormányrendelet 1. számú mellékletének táblázata 10., 13., 18. és 19. sorában meghatározott, továbbá a 1002 (rozs) és a 1003 (árpa) vámtarifaszám alá tartozó, Magyarország területére behozni szándékozott termékekre vonatkozóan. A Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése alapján a fenti termékekre vonatkozó bejelentésnél az eKÁER-rendelet szerinti biztosítéknyújtási kötelezettséget alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kötelezett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerinti megbízható adózónak minősül.

Az Ekáer-rendelet 18. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai között „vagylagos” kapcsolat áll fenn: a bármelyik pontban meghatározott követelmények, illetve feltételek megléte már önmagában megalapozza a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést. A Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése kizárólag az eKÁER-rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az adózókat az Art. szerinti megbízható adózóként megillető mentesség alkalmazását zárja ki, a többi mentességi jogcímet nem érinti.

Az említett adózókat a Kormányrendelet 3. § (1) és (4) bekezdését, valamint az eKÁER-rendelet 18. § (2) bekezdés a) és b) pontját figyelembe véve nem az Art. szerinti megbízható adózói minőségükben, hanem legalább két éve működő, KOMA-ba tartozó adózókként illeti meg a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesség.

Ellenőrzés

Az Ukrajnából származó érzékeny áruk átszállítását Magyarországon a NAV pénzügyőrei folyamatosan ellenőrzik a határátkelőhelyeken és belterületen – olvasható a nav.gov.hu-n.