adozona.hu
Tb-terhek társas vállalkozások főállású tagjai után
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tbterhek_tarsas_vallalkozasok_foallasu_tagj_MLP7PW
Tb-terhek társas vállalkozások főállású tagjai után
Tetszik
Cikksorozatunkban ezúttal a társas vállalkozások és főfoglalkozású tagjaik társadalombiztosításával kapcsolatos fizetési kötelezettségeit mutatjuk be, a vonatkozó jogszabályok ismertetését konkrét példákkal is illusztrálva. Főfoglalkozású a társas vállalkozás tagja akkor, ha e tevékenysége mellett nem áll munkaviszonyban, nem tanul közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, nem nyugdíjas, illetve nincs más olyan vállalkozása, ahol személyesen működik közre.
A szociális hozzájárulási adót is szabályozó 2011. évi CLVI. törvény 457.§ -ának (1) bekezdése szerint a társas vállalkozásnak a tagjával fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.
A hivatkozott törvény 466. §-ának 6. pontja pedig - az Értelmező rendelkezések között - kimondja, hogy a törvény alkalmazásában minimálbér fogalom alatt a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) szerinti fogalmat kell érteni.
Ez azt jelenti, hogy a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerint minimálbér alatt a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
Ezért, ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel, akkor a társas vállalkozásnak nem a 2013-ban havi 98 ezer forint összegű minimálbér 112,5 százaléka (110 250 forint), hanem legalább a havi 114 ezer forint összegű garantált bérminimum 112,5 százaléka ( 128 250 forint) után kell megfizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a szerint – többek között -- a társas vállalkozások is kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Ha a Kft ügyvezetője egyéni vállalkozó is és a KATA szerint fizeti a főfoglalkozású egyéni vállalkozó 50.000.- Ft-ot, akkor a Kft-ben - mivel már foglalkoztatott és nincs jövedelem kivét, tehát a Kft-ben nem kell járulékot fizetnie, mert máshol főállásu. Jól gondolom?
Ha a társas vállalkozás tagja nem nyugdijas, és semilyen más formában nem biztositott, a kft-ben sem kötelezett munkavégzésre és nem is végez, csak bizonyos összegü törtzstőkével rendelkezik. Ebben az esetben kell-e utána
járulékokat fizetni?
A téma továbbgondolásaként: Adva van egy nem müködő cég, az ügyvezető máshol nincs munkaviszonyban, tehát itt kötelezett járulékfizetésre. A cégben semmi-féle jövedelmet nem vesz fel. Kérdés, hogy ez esetben a járulékalapot a minimálbér, vagy a garantált bérminimum alapján kell számolni? Mivel nem vesz fel bért, ill. dijat, akkoris van szakképzési hj.kötelezettség? Köszönöm szives válaszukat Ané
Tehát ha jól értem a vállalkozás kezdésének az éveiben (a kényszervállalkozók vagy később a végén állam által becsapottak) tehát a magán tőkéjük után nyreséget nem is termelő kamat nélkül tagi kölcsönt folyósitó tulajdonosok, akár kitermelik akár nem..hátránnyal kezdenek - legalább két-három éves hátránnyal- az állami vagy önk.szférával szemben? A nyugdijba menetel-kori felszámolás éveit (átlagosan öt év) már ide nem is számitva? Hajrá KKV!! éljen a soha be nem vezetett de fennen hirdetett családi vállalkozás!
Zisztelettel érdeklődöm ha a tulajdonos alkalmazottként adózik és a Kiva szerint hogyan alakulnak a közterhek.Köszönöm megtisztelő válaszát
tisztelettel Kiss József