hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szolgálati időről folyt a per, a Kúria tett pontot az ügy végére

  • adozona.hu

Szolgálati időről vitázott a társadalombiztosítás szerveivel az ügyfél, aki a számára kedvezőtlen határozatot a munkaügyi bíróság elé vitte. Az eset végül a Kúrián kötött ki.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes határozatát — egyetértve annak indokaival — hatályában fenntartotta. A felperes keresete folytán a munkaügyi bíróság a másodfokú társadalombiztosítási határozatot az alperes elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására utasította.

Megállapította, hogy a felperes 1976. április 14. napja és 1989. május 31. napja közötti megbízási jogviszonya szolgálati időnek minősül. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését kérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. § (4) bekezdésének, az 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 54. § (1) bekezdés e) pontjának, a 89/1990. (V.1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának, a 3/1975. (VI.14.) SZOT szabályzat 234. §-ának megsértésére hivatkozással tekintettel arra, hogy a T. 10. § (3) és (5) bekezdése, valamint az R. 8. § (1) bekezdése nem voltak hatályban.

A Kúria megállapította, hogy a felperes által elismerni kért időszakban (1972. december 1–1989. május 31.) fennállt felperesi megbízási jogviszonyra a T. 10. § (3) és (5) bekezdés, valamint az R. 8. § (1) bekezdése nem vonatkozhatott, hiszen e jogszabályok ezen időszakban még nem voltak hatályban, ezért a felperes e jogszabályok alapján nem szerezhetett jogosultságot. 

A megállapított tényállás szerint a felperes megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzőnek minősül, munkaideje alapján — és a társadalombiztosítási nyilvántartásban elismerésre alapot adó adatok hiányában — azonban a biztosítás fennállását nem lehet megállapítani, továbbá a kifizetett jutalék arányos elszámolására sincs lehetőség.

A becsatolt megállapodások alapján sem a keresetre, sem a munkaidőre vonatkozó adatok nem állapíthatók meg, a felperesre a biztosítási kötelezettség ezen okból kifolyólag sem terjedt ki, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink