Mire jó a régi munkakönyv?

Megosztás Tetszik

A munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos minden lényeges adatokat (például munkakör, személyi alapbér, kilépés, áthelyezés stb.) tartalmazó, nyilvántartó közokirat, a munkakönyv 1992. július 1-jén megszűnt.

Ugyanakkkor a munkakönyv megléte az utóbbi években számtalan esetben nyújtott segítséget az érintettek nyugdíj-megállapítása során. Jelentősége az elkövetkező időszakban sem csökken, hisz 2013. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítás törvényi kötelezettsége úgynevezett egyeztetési eljárás hivatalból történő lefolytatása minden biztosítottal (volt biztosítottal). Az eljárás célja, hogy minden érintettel a teljes életútra tisztázzák a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, kereseteket, jövedelmeket, majd jóváhagyás esetén ezeket bejegyezzék a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásába. Az első érintett korcsoport az 1955. és 1959. között születetteké, akik még rendelkezhetnek munkakönyvvel.

Milyen szerepe lehet a régi munkakönyvnek?

Az öregségi nyugdíjra jogosultság, illetve a nyugdíj összege többek között az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.

Ezeket az adatokat elsődlegesen a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján kell számításba venni.

A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
- a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
- a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
- egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.