adozona.hu
Mi szükséges a rokkantsági ellátáshoz? Kúria-döntés a kereső tevékenységről
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Mi_szukseges_a_rokkantsagi_ellatashoz_Kuria_IVDEZO
Mi szükséges a rokkantsági ellátáshoz? Kúria-döntés a kereső tevékenységről
A jogszabályok helyes értelmezése szerint kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót, függetlenül attól, hogy ténylegesen kereső tevékenységet folytat-e vagy sem – mondta ki ítéletében a Kúria.
A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy az elsőfokú határozatban foglaltaktól eltérően a felperes egészségi állapotának mértéke 2012. augusztus 3. napjától 57 százalék, „B1” minősítési csoportba tartozó. A felperes 2013. július 19. napjától szüneteltette az egyéni vállalkozói tevékenységét, az megszüntetésre nem került, így a jogszabályban írt azon feltétel, miszerint a kérelmező kereső tevékenységet nem végez, nem áll fenn, ezért annak ellenére, hogy az egészségi állapota mértéke alapján a felperes ellátásra jogosult lenne, a másodfokú hatóság a felperes kérelmét, igényét elutasította – foglalja össze a Kúria közleménye a jogeset kiváltó okát. A felperes kereseti kérelmében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte, előadva, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kereső tevékenységet nem végzett, szüneteltetés alatt álló egyéni vállalkozói tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a másodfokú hatóság határozatát az alperes elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság az Mmtv., az Ebtv., az Flt., az Art., az Szja. és a Tbj. rendelkezéseiből levezetve arra a következtetésre jutott, hogy a felperes vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének bejelentésétől formailag egyéni vállalkozó maradt, azonban nem minősült kereső tevékenységet folytatónak, díjazásban nem részesülhetett. Az a tény, hogy a felperes vállalkozói igazolványát nem adta vissza, nem jelenti azt, hogy kereső tevékenységet végzett volna. Így a bíróság álláspontja szerint a felperes esetében teljesült a kért ellátásra való jogosultsági feltétel.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát kérve. Álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 4. pontjában, az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontjában foglaltakat. Érvelése szerint a kereső tevékenység nem szűkíthető le a díjazás ellenében történő munkavégzésre, az egyéni vállalkozó mindvégig kereső tevékenységet folytatónak minősül, függetlenül a kereső tevékenység tényleges végzésétől. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az Mmtv. 2. § (1) bekezdése szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, aki kereső tevékenységet nem végez. Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 4. pontja szerint kereső tevékenység az Flt. szerinti kereső tevékenység. Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontja szerint kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül. A felperes 2013. július 19. napjától szüneteltette, majd a bírósági eljárás tartama alatt 2013 novemberében meg is szüntette egyéni vállalkozói tevékenységét.
Az Mmtv., az Flt. és az Ebtv. helyes értelmezése szerint kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül (ideértve a kereső tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót is), tehát az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót, függetlenül attól, hogy ténylegesen kereső tevékenységet folytat-e vagy sem. Mindezekből következően a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultsághoz szükséges feltétel fennállásához (kereső tevékenységet nem folytat) nem elegendő az egyéni vállalkozói tevékenységet szüneteltetni, azt meg is kell szüntetni. Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az alperesi határozatok nem sértik az Mmtv. 2. § (1) bekezdés rendelkezését, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Hozzászólások (2)
Tisztelt Szita Attila!
A cikk a Kúria ítéletének összefoglalóját tartalmazza egy konkrét esetben, és mint látható, hat törvény rendelkezéseit összevetve a különböző bírósági szakaszokban másként értelmezték a jogszabályokat. Nem jósolható meg, hogy az Ön által kérdezett esetben milyen következtetésre jutnának a bírák, véleményünk szerint azonban nem annak alapján jutottak erre az ítéletre, hogy volt-e az illetőnek egyéni vállalkozói igazolványa, hanem azért, mert csak szüneteltette a vállalkozását, nem szüntette meg.
Üdvözlettel az Adózóna csapata
Tisztelt Szerkesztőség!
Többször hangsúlyozzák a "egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót", ha nem rendelkezik a fenti igazolvánnyal, de szünetelteti a vállalkozását és egyéni vállalkozó az más elbírálás alá esik?
Üdv, Szita Attila