Külföldön adóztatható jövedelmek avagy euróban is kérhetjük a fizetésünket

Megosztás Tetszik

Mi a teendő abban az esetben, ha a járulékalap külföldi bevételből keletkezik? Ez a kérdés, mivel külföldi munkavégzés esetén az új Mt. lehetővé teszi a devizában történő munkabérfizetést.

Folytatva a járulékalapot képező jövedelmekkel kapcsolatos írásunkat, ezúttal a nem magyar pénznemben szerzett jövedelmekkel, most a járulék (szociális hozzájárulási adó) alapjául nem szolgáló juttatásokkal foglalkozunk. Előzőekben áttekintettük a járulékalapot (illetve szociális hozzájárulási adó alapját) képező jövedelmek körét. Mielőtt rátérnénk a járulékalapot nem képező jövedelemre – tehát azokra, amelyeket a jogalkotó ilyen vagy olyan okból mentesít a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó teher alól – szót kell ejtenünk a külföldön adóztatható jövedelemről.

A Tbj. végrehajtási rendelete szerint, ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként együttesen kell figyelembe venni:

• a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
• a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

És mi a teendő abban az esetben, ha a járulékalap külföldi bevételből keletkezik?  Annál is inkább aktuális ez a kérdés, mivel külföldi munkavégzés esetén az új Mt. lehetővé teszi a devizában történő munkabérfizetést.