Közterhek felhasználási szerződésnél

Megosztás Tetszik

Gyakori, hogy a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység eredményének hasznosítására úgynevezett felhasználási szerződést kötnek az érintettek. Összefoglaltuk, hogy milyen közterheket kell fizetnie a kifizetőnek és a magánszemélynek.

Bár a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) külön nem nevesíti, a felhasználási szerződés egyike a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknak (a T1041-es nyomtatványon saját jogviszony kóddal is rendelkezik), így az e tevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettségét a 6. § (1) f) pontjában foglaltak szerint bíráljuk el.

Mindez a Tbj. 13. § (5) bekezdéséből válik egyértelművé, amely szerint amennyiben a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

Ez utóbbi kitételt akár mellőzhetné is a jogszabály, hiszen a Tbj. 32. szakasza külön rendelkezik arról, hogy nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására, a szabadalom és kiegészítő oltalmi tanúsítvány tárgyát képező találmány, a növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta, a használati- és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta, valamint az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, valamint a találmányi díj, az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díj, a szolgálati és alkalmazotti növényfajta, a szolgálati és alkalmazotti használati- és formatervezési minta tekintetében a nemesítőt, a feltalálót és a szerzőt megillető díj.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példával illusztráljuk, hogy miben tér el a felhasználói szerződésben szereplői szerzői jogdíj és a munkavégzésért járó jövedelem adója és tb-je!