hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kellemetlen fordulat: amikor magasabb a járulékalap a vártnál

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Főszabály szerint az egyéni vállalkozó a kivét (az átalányadózó esetében az átalányadó alapja), míg a társas vállalkozó a tagi jövedelem után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat. Mindez a biztosított (tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) és többes jogviszonyban nem álló vállalkozók vonatkozásában annyival egészül ki, hogy a havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék havi alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, és végül a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapjának el kell érnie a minimálbér (garantált bérminimum) összegét.

A vázolt szabály – amit egyébként minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek szoktunk nevezni – alapesetben azt jelenti, hogy egy szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytató vállalkozónak éves szinten legalább

  • 12 x 138 000 x 100% = 1 656 000 forint után meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot,
  • 12 x 138 000 x 150% =2 484 000 forint után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve
  • 12 x 138 000 x 112,5% =1 863 000 forint után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, azzal, hogy

amennyiben a tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél több, akkor a kötelezettségeknek e magasabb összeg után kell leróni.

Csakhogy – és ezt a problémát nem egy Olvasónk felvetette, illetve nehezményezte már – könnyen megtörténhet, hogy az adott évben ténylegesen megfizetendő kötelezettségek alapja meghaladja a mind az éves minimális, mind pedig az éves tényleges járulékalapot. Túl azon, hogy ez többletterhet jelent, kifejezetten „kellemetlen” következményekkel járhat a kereseti korláttal érintett vállalkozók esetében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi okozza a járulékalap és a fizetési kötelezettség növekedését!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink