adozona.hu
Így kell megállapítani a választott tisztségviselők tb-kötelezettségét
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Igy_kell_megallapitani_a_valasztott_tisztse_K40981
Így kell megállapítani a választott tisztségviselők tb-kötelezettségét
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a választott képviselőkre milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak, s hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettségüket. Cikkünkben röviden ismertetjük a vonatkozó rendelkezéseket.
A választott tisztségviselői jogviszonyban állókat is munkavégzésre irányuló, egyéb jogviszonyban munkát végzőknek kell tekinteni az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. paragrafus (2) bekezdése szerint, az ugyanezen szakasz (1) g) pontjában foglaltakon (megbízási, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban álló személyeken) túl.
A jogszabályi rendelkezés nem definiálja a fogalmat, hanem megnevezi, hogy ki tartozik ebbe a körbe. Így választott tisztségviselőnek tekinti
– a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét,
– az alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjét, vezető tisztségviselőjét, vagy
– e szervezetek felügyelőbizottságának tagját,
– a helyi (települési) önkormányzat választott képviselőjét (tisztségviselőjét),
– társadalmi megbízatású polgármestert,
abban az esetben, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő havi tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napra számítva annak a harmincad részét.
Az említett személyek biztosítási kötelezettségét tehát az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni: a járulékalapot képező jövedelem és a jogviszony tartamának a hányadosát összevetve a meghatározott biztosítási határösszeggel.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, mit jelent ez a gyakorlatban.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)