Betegszabadság és táppénz: most megtudhatja, mi a különbség

Megosztás Tetszik

Ugyan már huszonnégy éve él a betegszabadság intézménye, de még mindig sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, s milyen feltételek mellett, mikor, és milyen mértékben jogosult valaki táppénzre. Cikkünkben részletezzük a tudnivalókat.

A munka törvénykönyvében 1992-ben jelent meg először a betegszabadság, amelynek keretében a munkáltató fizeti ki a munkavállaló keresőképtelenségének adott idejére a munkavállalót megillető keresetpótló juttatást. Ez nem egyedi, nem tipikusan magyar szabály, hiszen az Európai Unió más országaiban is jellemző, hogy a munkáltatót fizetési kötelezettség terheli a munkavállaló keresőképtelenségének első néhány napjára.

Kinek jár táppénz, illetve betegszabadság?

Táppénz

Biztosítási jogviszonyban álló személy, ha a jogviszonyában fizeti a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult.

Azaz az alábbi három feltétel szükséges a táppénz jogosultsághoz:

– keresőképtelenség
– biztosítási jogviszony fennállása
– a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése.

A keresőképtelenséget az orvos jogosult igazolni.

Az ellátás biztosítási jogviszony alapján jár, azaz táppénzre lehet jogosult többek között

– a munkaviszonyban álló,
– az egyéni vállalkozó,
– a társas vállalkozó.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a betegszabadság, illetve a tppénz folyósítására vonatkozó feltételeket.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.