Baleseti és rokkantsági járadék: kinek jár és mikor?

Megosztás Tetszik

Az egészségkárosodáson alapuló ellátások rendszere átalakult. A baleseti, illetve a rokkantsági járadékot azonban nem illesztették be az új rendszerbe. Cikkünk az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat veszi sorra.

2011. december 31-éig az egészségkárosodáson a következő ellátások alapultak:

• társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások
- a rokkantsági nyugdíj,
- a baleseti rokkantsági nyugdíj,
- a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék

• külön jogszabályok alapján járó egyéb nyugdíjszerű ellátások
- az átmeneti és a rendszeres szociális járadék,
- a baleseti járadék,
- a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
- a rokkantsági járadék.

2012. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka már nem állapítható meg – a rehabilitációs járadék kivételével – megszüntetésre kerültek. (A 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülők ellátását – felülvizsgálat nélkül – az eredeti időpontig rehabilitációs járadékként továbbfolyósítják,de meghosszabbításra már nincs lehetőség. Eredetileg is legfeljebb 3 évre volt megállapítható.)

Helyettük az új intézményrendszerben (2011. évi CXCI. tv. /Magyar Közlöny 2011. évi 162. szám/) a törvényhozás bevezette a nyugdíjnak nem minősülő új táppénzszerű ellátásokat – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozva -, amelyek lehetnek rehabilitációs ellátások vagy rokkantsági ellátások.

Az új rendszerben már nem a munkaképesség-csökkenést és nem is az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni, hanem az egészségi állapot mértékét. Az ellátási kategóriák számát csökkentették és egységesítették, valamint ezentúl markánsabban érvényesítik a foglalkoztathatósági szempontokat.

Az új ellátásokra való jogosultság megállapításának alapját – az eddigi komplex minősítési szempontrendszer átdolgozott, új alapokra épülő – komplex minősítés képezi. A „rokkantsági ellátórendszerhez” tartozó ellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervei látták el.

2011. december 31-ét követően átmenetileg ellátták az új, megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával, az új ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatos feladatkört.

Az említett feladatkör 2012. július 1-jétől átkerült az újonnan létrejövő fővárosi/megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveihez – a folyósítás kivételével, amelyet továbbra is a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság végez. Ez azt jelenti, hogy az egészségi állapotváltozáson alapuló ellátásokra a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél  kell bejelenteni az igényt, illetve ugyanitt zajlik a teljes körű ügyintézés. (95/2012. (V.15.) kormányrendelet)

Az előzőekből látható, hogy a baleseti járadékot, illetve rokkantsági járadékot nem illesztették be az új rendszerbe – minden magyarázat nélkül – és esetükben továbbra is az egészségkárosodás mértéke az egyik meghatározó jogosultsági feltétel. Továbbá ezen ellátások változatlanul a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál igényelhetők. Természetesen, az egészségkárosodás mértékének vonatkozásában, a rehabilitációs szakigazgatási szerv ad e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást.

A következőkben áttekintjük az említett járadékok főbb jogosultsági feltételei.

Rokkantsági járadékra (83/1987. (XII.27.) Mt. rendelet) az jogosult, aki az orvosszakértő szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.

A rokkantsági járadékot annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

Baleseti járadékra (1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól) az jogosult, akinek üzemi baleseti következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátása nem illeti meg.

Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

A szilikózisból és azbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

A baleseti járadék iránti igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 3515-274 számú, vagy K05 jelű formanyomtatványon (a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset tényéről hozott döntésének egyidejű csatolásával), a rokkantsági járadék iránti igényt az ONYF 3515-270/D számú, vagy K26 jelű formanyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.