Katázás hatása a saját jogú nyugdíjra – ilyen összegekre lehet számítani

Megosztás Tetszik

A katás vállalkozások elterjedésével gyakran merül fel kérdésként, hogy a főállású kisadózás a nyugdíjazás során hátrányosan érintheti-e a vállalkozót. Írásunkban példák segítségével mutatjuk be, milyen havi nyugdíjösszegekre lehet számítani.

2013. január 1-jétől lépett életbe a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.), mely a vállalkozók számára egy új, a korábbiakhoz képest jóval kedvezőbb közteherfizetést vezetett be.

A törvény vonatkozó rendelkezései szerint a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével eleget tesz a közteherfizetési (adó-, járulék-) kötelezettségének. A jogszabály 2014-es módosítása óta a vállalkozás magasabb, havi 75 ezer forint összegű tételes adó megfizetését is vállalhatja.

A kisadózó vállalkozások elterjedésével felmerül a kérdés, hogy a főállású kisadózóként történő közteherfizetés hátrányosan érintheti-e a vállalkozót a majdani nyugdíj jogszerzésében.

A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható öregségi nyugdíj összege a megszerzett szolgálati idő hosszától és az alapjául szolgáló havi átlagkereset mértékétől függ. Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset (1988-tól a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező kereset) alapján meghatározott nyugdíjalapból, a szolgálati idő hosszától függő mértékkel megszorozva kell kiszámítani.

A fentiekben említett kérdés megválaszolásához tehát azt kell vizsgálni, hogy a főállású kisadózónak e jogviszonyából milyen összeget lehet majd figyelembe venni járulékalapként, illetve mennyi szolgálati időt szerez a jogviszonya alapján.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell számolni, és milyen havi nyugdíjösszegekre lehet számítani!