Több vállalkozás egy címen: vannak-e buktatók?

Megosztás Tetszik

Magánszemély vásárolt egy ingatlant egy kis vidéki faluban. Szeretné több vállalkozását és a családtagjai vállalkozásait is áthelyezni, és székhelyként ezen vidéki ingatlanba bejegyeztetni. Van bármilyen előírás, iránymutatás, hogy adott ingatlanba hány céget, egyéni vállalkozást lehet székhelyként bejegyeztetni? Származhat bármilyen hátránya az ingatlan tulajdonosának ebből? Székhely-hozzájárulási nyilatkozat elegendő ilyenkor, vagy célszerű külön kikötni, hogy nem székhelyszolgáltatásról van szó? Buzády Csongor ügyvéd, a Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda partnere válaszolt.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:7. paragrafusa értelmében egy jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. Ezzel párhuzamosan rögzíti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7. paragrafusának (1) bekezdése, hogy a bejegyzett iroda (azaz a székhely) a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.

Az ingatlannak tehát a fenti jogszabályi rendelkezéseknek kell megfelelnie, ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésére kell alkalmasnak lennie, nem elegendő önmagában, hogy a postaládán a cégnevet és a cég elérhetőségét feltüntetik. Fontos, hogy a cégnek a székhelyét megfelelő  cégtáblával kell megjelölnie, amit úgy kell elhelyezni, hogy közterületről jól látható legyen. A cégtáblán feltüntetett cégnév továbbá nem térhet el a cég létesítő okiratában és a cégjegyzékben szereplő cégnévtől.

A Ctv. 7. paragrafusának (4) bekezdése alapján a cég székhelye olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára – ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is – a cég jogosult. A vonatkozó bírói gyakorlat alapján a székhelyül szolgáló ingatlan használatára feljogosító személy fennálló rendelkezési jogát elegendő igazolni bármely okirattal, melyben az ingatlan felett rendelkezésre –, avagy az ingatlan használatára jogosult engedélyt ad az ingatlan használatára. A székhelyhasználat jogszerűségéről szóló nyilatkozatnak legalább teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie.