Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének foglalkoztatása

Megosztás Tetszik

Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos az ügyvezető. Kötelező munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban bejelenteni? Ha igen, akkor a szerződést milyen módon lehet megírni? A megbízó és a megbízott ugyanaz lenne. Illetve ezt lehet ingyen végezni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász válaszolt.

A ma már hatálytalan Gt. (gazdasági társaságokról szóló törvény) idejében született egyik legfelsőbb bírósági döntés kimondta, hogy senki sem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló is. A döntés alapja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011.05.23. napján hozott 7.M.760/2001/4. számú ítéletének indokolása, mely szerint „egyetlen esetben nem létesíthet a társaság az ügyvezetővel munkaviszonyt, akkor, ha a természetes személy tag 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (egyszemélyes társaság).

Egyszemélyes társaság esetén hiányzik a taggyűlés, a legalább két tag, akik közül az egyik a munkáltatói jogokat gyakorolhatná az ügyvezető felett. Ebben az esetben a Gt. rendelkezése folytán azáltal és azért kizárt az ügyvezetői munkaviszony létesítése, mert a Gt. 18. paragrafusának (5) bekezdése értelmében a tag az őt érintő kérdésben nem szavazhat. Ha pedig egyetlen, az érintett személyen kívüli tag sincs, aki a munkaszerződés megkötéséről dönthetne, fogalmilag kizárt a munkaviszony létrehozása. Ez esetben tehát pontosan beazonosítható az a törvényi rendelkezés, amely az egyszemélyes társaság esetében kizárja az ügyvezetői munkaviszony létesítését. Bár a Gt. 171.§ (4) bekezdése szerint az egyszemélyes kft. és annak a tagja, mint két önálló jogalany köthetne szerződést, s így elvileg munkaszerződést is, de annak előfeltétele, nevezetesen a munkaviszony létesítésére vonatkozó társasági döntés hiányzik, ezért érvényesen a munkaszerződés nem köthető meg”.

A 3/2003. számú PJE határozat lényege az volt, hogy „betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával”. Ebben a döntésében mondta ki a Legfelesőbb Bíróság azt is, hogy „a munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése”.

Gt. azonban már nincs, a 2014. március 3. napján kelt 1/2004. PJE határozatot pedig a Kúria hatályon kívül helyezte. A hatályos Ptk. 3:112.§ (1) bekezdése ugyanis a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A korábban a gazdasági társaságokat szabályozó Gt. és a régi Ptk. hatálya alatt erre csak akkor volt lehetőség, ha az alapító okirat tartalmazta ennek a lehetőségét. A szerződés aláírója mindkét oldalon ugyanaz a fél lesz, csak más minőségben.

A megbízás esetén nincs minimális díjazás meghatározva, így ingyenesen is elláthatja az ügyvezető az e körbe tartozó teendőket (Ptk. 6:280. §). A munkaszerződést kötelező írásba foglalni, de ez a megbízási szerződés esetén is javasolt, különös figyelemmel az ingyenességre.