Kártérítés munkahelyi baleset esetén – jelent-e adókötelezettséget a munkáltatónak és a munkavállalónak?

Megosztás Tetszik

Munkahelyi balesetet követően a munkáltatót az egészségbiztosítási ellátások megfizetésére kötelezték. Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ez milyen adófizetési kötelezettséget jelent ez a munkáltatónak. A kérdésre Hunyadné Szűcs Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt, a szakértői válaszból azt is megtudhatja, hogy a munkavállalónak mint kártérítésre jogosultnak keletkezik-e adófizetési kötelezettsége.

A kérdés részletesen így szólt: A társaságot egy munkahelyi baleset kivizsgálását követően az egészségbiztosítási ellátások megtérítésére kötelezték. A határozatban külön nevesítve a tőketartozás és a finanszírozás időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának a napjáig meghatározott kamat. Könyvelés szempontjából a kártérítést és a kamatot külön kell-e könyvelni? Továbbá a társasági adóban növelő tételként kell-e figyelembe venni a kamatot, vagy esetleg a kártérítést is?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Társasági adó esetében a felmerült összeg elszámolható, mivel feltehetően a cég alkalmazottjáról van szó, és a kifizetés személyi jellegű kifizetésnek minősül. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 3. számú melléklet B fejezet 3. pontja értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordításoknak tekinthető „az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8., 9. és 12. pontban foglaltakra".

A magánszemélynél a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet (6.1.) bekezdés a) alpontja értelmében adómentes bevétel az a juttatás, amelyet a magánszemély mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint, közadakozásból vagy a munkáltatójától segélyként, támogatásként elemi kár, katasztrófa, tűzkár vagy baleset esetén kap. A hivatkozott jogszabályhely nem a kártérítést mentesíti az adó alól, hanem magát a támogatást mentesíti, amit a károsult munkavállaló a munkáltatójától kap.

Továbbá, az Szja tv. 1. számú melléklet (6.1.) bekezdés c) alpontja értelmében a károk megtérülése, valamint a kockázatok viselése körében adómentes bevételnek minősül az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kap, a jövedelmet pótló kártalanítás, kárpótlás és kártérítés kivételével. A leírtakból következően a magánszemélyt nem terheli adófizetési kötelezettség a juttatás tekintetében.

Az említett eset tehát a társaság oldalán tao-mentes (kártérítés és kamat), – és bár ez a kérdésben nem szerepelt –, a magánszemély oldalán szja-mentes lesz.