adozona.hu
Kisadózás jön, az eva marad
//test-adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kisadozas_jon_az_eva_marad_0X14Z4
Kisadózás jön, az eva marad
Tetszik
E cikk rövid csokorba foglalása a hétfőn megszavazott kisadózási szabályoknak. Két új adónemmel bővül a kisvállalkozók által alkalmazható adózási lehetőség: a tételes adózással (kata) és a kisvállalkozói adóval (kiva), míg az eva rendszere változatlan marad.
1. Tételes adózás (kata):
Ki lehet az alanya? Főként olyan vállalkozók, akik önállóan végzik tevékenységünket (például fodrász, újságíró, mérnök stb…), így tehát az adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság vagy szintén kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, amennyiben a vállalkozás bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint kívánja teljesíteni.
Ki nem választhatja ezen adózási formát? Nem választhatják a tételes kisadót a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végzők, ingatlan bérbeadását folytató vállalkozások. A választás bejelentését követő hónap első napjával létre is jön az adóalanyiság. Ahhoz, hogy az adóalanyiság létrejöhessen, legalább egy magánszemélyt be kell jelenteni mint kisadózó adóalanyt. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. Viszont már 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén kiesik a tételes kisadó alól a vállalkozás.
Mekkora a mértéke? Ez az adózási formát akkor érdemes választani, ha az éves jövedelem mértéke nem haladja meg a 6 millió forintot, mivel így az adó havi 50 ezer forint, illetve főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint. Ezt meghaladó jövedelemrészre az adó mértéke 40 százalék. Ha a tételes kisadózó keresőképtelen (táppénz, gyed, gyes stb.), akkor a legalább 30 napos keresőképtelenség esetén a havi tételes adót nem kell megfizetni.
Milyen egyéb adóterhek alól mentesül a kisadózó (tételes adóval megfizetett közterhek)?
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése ;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Fontos: egyszerűsödik az adminisztráció. A bevételi nyilvántartásban nem kell feltüntetni a vevő nevét, címét, mert azt a számla úgyis tartalmazza. A kisadózó vállalkozás köteles a számlán feltüntetni azt, hogy „kisadózó”. Továbbá a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
Tételes adózást választó vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják. Ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát állít ki, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles.
A korábbi tervekkel ellentétben a Tao. alanyai korlátozás nélkül számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült kiadásként a kisadózóknak számla alapján fizetett ellenértéket, továbbá bekerült a törvény szövegébe a munkaviszonytól való elhatárolás fogalma. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy munkaviszony jött létre a kisadózó és az adatszolgáltatásra kötelezett adózó között mindaddig, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják, méghozzá e bizonyítási teher a kisadózót terheli. De a törvény kimondja, hogy nem minősül színlelt munkaviszonynak a szerződés, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:
- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
- a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át nem „1 milliós” adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
- az „1 milliós” adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
2. A kisvállalati adó (kiva)
Ki lehet az alanya? Ez az adózási forma elsősorban azon vállalkozások számára lesz kedvező, amelyek magasan kvalifikált szakembereket foglalkoztatnak és magas a bérköltségük. Az adó alanyai: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. Az adóalanyiság feltétele a kisvállalati adózás választásának adóhatóság részére történő bejelentése, illetve a foglalkoztatotti és árbevételi korlátoknak való megfelelés: az átlagos statisztikai állományi létszám (25 fő), illetve bevétel, mérlegfőösszeg adat korlát (maximum 500 millió forint).
Mennyi az adó mértéke, milyen adónemeket vált ki? Az adó mértéke lényegében a társaság nyereségére és bérköltségére kivetett 16 százalékos adó. A kisvállalati adó adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ezt az adózási módot azon vállalkozások számára nem ajánljuk, akik a következő években jelentősebb beruházásokat terveznek, mivel a kiva-ból való kilépés esetén ezen eszközök után értékcsökkenést nem lehet elszámolni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Szeretném, ha választ kaphatnék: GYES-en vagyok, részmunkaidőben vállalkozni szeretnék: egyéni vállalkozóként KATA választással maradhatok-e GYESen, így 25 v 50 ezret kell fizetnem? Elég, ha csak jövőre váltom ki a vállalkozóit, vagy a KATA miatt már idén ki kell? Köszönet!
Ha az egyéni vállalkozó GYED-en van és az alkalmazottak dolgoznak helyette, akkor a bevételek/nyereség után semmit nem kell fizetnie???
Tisztelt szakemberek! 2013 januárban újonnan alapítandó egyszemélyes ügyvédi iroda választhatja-e a kivá-t ha megalapításának hiányába 2012. dec. 20-ig NAV bejelentkezésnke nem tud eleget tenni? Vonatkoznak-e a kisadózónál feltüntettt színlelt munkaviszonyra alkalmazandó feltételek a kisvállalati adóra is? (minden feltételt teljesítene az iroda bár a számla 1 M felett lenne)
Hálás köszönet a véleményért
Tanácsot kérek: óraadó tanár, 1. tevékenységét személyesen végzi 2.Egy oktási intézménytől kapja a juttatást,1mill felett keres, 3.a tevékenységet nem az én helyiségemben végzem, 4.a tevékenységhez szükséges anyagokat -tábla, vetítő- nem az enyém, 5. a tevékenységem rendjét- óráimat -nem én határozom meg. Kéremszépen, akkor én ezt nem választhatom???? egyébként nyugdíjas vagyok.
és akkor a bér után még egyszer 16% szja. Miért gondolta a kormány, hogy így majd megnövekszik a bérkifizetés a nyereség rovására?