hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az osztalékfizetés, osztalékelőleg-fizetés szabályai, összefüggései

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

A magyar számviteli szabályok alapján különös aktualitása van a vállalkozók többségénél a 2012. évi üzleti év zárásának, hiszen a beszámolót május végéig kell elfogadniuk és letétbe is helyezniük abban az esetben, ha az üzleti évük megegyezik a naptári évvel. A társaságok, vállalkozások életében meghatározó az üzleti év zárása, az erre vonatkozó beszámoló elfogadása, és ezzel összefüggésben a tulajdonosi osztalék megállapítása, adózása, illetve a korábbi osztalékelőlegekkel kapcsolódó elszámolás. Tekintettel ennek aktualitására és a felmerülő kérdésekre, ennek összefüggéseit foglaljuk össze a következőkben, két részletben.

A vállalkozások az üzleti év zárasával nemcsak ellenőrzési mechanizmusokat (például könyvvizsgálat) működtetnek, hanem számvetést is készítenek arról, hogy az előző év működése eredményes volt-e, nyereséggel vagy veszteséggel zárult és a tulajdonosok döntenek arról is, hogy a távlati célok érdekében a megtermelt eredményt – növekedési lehetőségeiknek teret adva - visszaforgatják, vagy osztalék formájában kivonják a vállalkozásból.

A mai időkben azt tapasztalni, hogy igen nagy a motiváció a nyereségnek vállalkozásból való kivonására, még a legnagyobb társaságok, vállalkozások esetében is. Az osztalék (és osztalékelőleg) fizetésének is megvannak a feltételei, azaz ha az adott társaság legfőbb döntéshozó szerve – például korlátolt felelősségű társaság esetén a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés – az osztalék kifizetése mellett dönt, bizonyos törvényi előírásoknak meg kell felelni.

Egyrészt az osztalék fizetésének lehetőségét a társasági szerződésben rögzíteni kell. Másrészt osztalékot csak elfogadott számviteli beszámoló alapján lehet fizetni. Tehát az osztalékfizetéshez kapcsolódóan korlátozást mind a gazdasági társaságokról szóló törvény, mind pedig a számviteli törvény meghatároz.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink