Az osztalék utáni adót kiváltó adó esetei kisadózóknál

Megosztás Tetszik

A kisadózók tételes adóját választó adózók nem egyszerű feladat előtt állnak, amikor az adózási múltjukat rendezni akarják és a törvény átmeneti szabályaiból próbálják meg levezetni, hogyan kezdjék meg az új adónem szerinti működésüket. Ilyenkor az egyik meghatározó feladat - ami egyébként sokszor a vállalkozó választását is befolyásoló tényező – az úgynevezett az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítása. Ilyenkor ugyanis a betéti társaságnak, a közkereseti társaság és egyéni cégnek négy törvény kapcsolódási pontját kellene figyelembe venni, és megtalálni, ami azonban nem mindig teljesen egyszerű és harmonizált. A következőkben az egyes lehetséges eseteket vesszük sorra és foglaljuk össze.

Alkalmazott jogszabályok: a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozási adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kata); az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (eva); a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.); a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao).

A következőkben a kata rendszerét jogszerűen választó társas vállalkozóknál – a betéti társaságnál, közkereseti társaságnál, egyéni cégnél – vesszük sorra az adózási múltból és előzményekből adódó következményeket, mégpedig azt, hogy kisadózó vállalkozásoknak hogyan kell megállapítani a múltat kezelő osztalékot kiváltó adót.

1. Ha a társas vállalkozás a kata rendszer szerinti választását megelőzően a társasági adónak volt az alanya, akkor az osztalékot kiváltó adót a kata törvény 26. § (2) bekezdés szerint kell megállapítani. Ebben az esetben az osztalékot kiváltó adót a beszámoló alapján kell kiszámítani.

Ennek összege a beszámoló mérlegében kimutatott
- eredménytartalék,
- saját elhatározásból lekötött tartalék,
- mérleg szerinti eredmény és
- a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség együttes összegéből
az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét. Az osztalék utáni adót kiváltó adó az előzőek szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-éig - megfizet.