hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sarkalatos adómentesség

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

A kormány honlapján megjelent egy törvénytervezet, amely 2012. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal, sarkalatos szabályként rögzítené, hogy a katasztrófahelyzetben adott, illetve kapott segítség után adó vagy más fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A tervezet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénybe iktatná azt a szabályt, hogy a vállalkozások, egyéni vállalkozók által katasztrófa-helyzet esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófa-helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenységet, a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást bármely fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenység-végzésnek kell tekinteni, mint amit a fizetési kötelezettség alanya a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki. A javaslat szerint e tevékenység-végzés, továbbá ennek keretében a katasztrófa-helyzetben levőknek nyújtott vagyoni előny után fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A katasztrófa-helyzet kezdetének és megszűnésének időpontját, helyét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője tenné közzé. A rendelkezés alkalmazása szempontjából katasztrófa-helyzetnek a katasztrófaveszély, a jogalanyok széles körét érintő – veszélyhelyzetnek nem minősülő –, az emberi életet veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség, a különleges jogrend minősülne.

A javaslat indokolása szerint, ugyan egyes adójogszabályokból az következik, hogy az ingyenes segítségadás a nyújtónál nem valósít meg adóköteles tényállást, ugyanakkor a vállalkozásnál szóba jöhető valamennyi adónem szabályai között nem mindig van olyan rendelkezés, amely kizárja az adókötelezettséget, ha a vállalkozás az erőforrásait önzetlenül a katasztrófa következményeinek enyhítésére használja fel. Ezért átfogó módon, valamennyi közteher-fizetési kötelezettségre kiterjedően szükséges szabályozni azt, hogy a veszélyhelyzetben segítő vállalkozásnál – a segítség-nyújtás során felmerült ráfordítások viselésén túlmenően – ne keletkezzen további adófizetési kötelem. Bár a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény biztosítja a mentességet, szintén érdemes sarkalatos törvényben rögzíteni, hogy a katasztrófa áldozata által ingyenesen kapott vagyoni érték ne képezze az adózás tárgyát.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink