adozona.hu
Lakáshitel-törlesztés: így kaphat egy kft.-tulajdonos adómentes támogatást
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Lakashiteltorlesztes_igy_kaphat_egy_kfttula_1IGG2Y
Lakáshitel-törlesztés: így kaphat egy kft.-tulajdonos adómentes támogatást
Mely esetben élhetnek egy kft. tulajdonosai az adómentes lakáshitel-törlesztési lehetőséggel, s milyen formában ? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Egy kft. tulajdonosa vagyok 50 százalékban, és ebben a vállalatban dolgozom 4 órában, mint alkalmazott (mellette gyesen vagyok). A feleségem is 50 százalékos tulajdonos a cégben és egyben az ügyvezető igazgató is. Kamattámogatott lakáshitelt vettünk fel mintegy 6 éve, melynek én vagyok az adósa és a feleségem az adóstársa. Lehetséges-e, hogy adómentesen törlesszük a hitelt, illetve milyen mértékben és módon? – kérdezte olvasónk.
Amennyiben a munkavállalót a cég munkaviszonyban (tehát – a munkaidő mértékétől függetlenül – a munka törvénykönyve szerinti munkaszerződéssel) foglalkoztatja, kaphat hitelintézet, vagy a kincstár útján a cégétől adómentes lakáscélú támogatást a lakáscélú felhasználásra korábban hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez (szja tv. 1. számú melléklet 2.7. alpont, 9.3.2. pont). Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt több 5 millió forintnál, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének a 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek.
A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkavállaló a támogatás folyósításának évét követő év április 15-éig átadja a munkáltatónak (a cégnek) a hitelintézettel fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okiratot, számlakivonatot. Igazolás hiányában a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összege a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, a támogatás folyósításának évét követő év május hónapjában.
Az eljárási előírásokat a támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza. A jogszabály egyebek között kimondja:
– A támogatás folyósításához nem szükséges elkülönített számlát nyitni, a cég a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál (vagy a kincstárnál) vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ehhez a magánszemélynek nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.
– A támogatás adómentességének feltételeit utólag vagy a folyósítást megelőzően a munkáltatónak kell vizsgálnia, de a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján helyette a bank (vagy a kincstár) vizsgálja meg, és igazolja mindezt. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.
– A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozat alapján, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szerint kell meghatározni, az együttköltöző vagy együtt lakó családtagok számát pedig a lakásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként lakó családtagok lakcímkártyáinak másolata, vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.
– Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja.
– A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének bármely napjára vonatkozóan vizsgálható, illetve, ha a méltányolható lakásigény megállapítása bármely korábbi időpontban, az akkor hatályos rendelkezések alapján már megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával is igazolható.
Lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésére adott támogatás esetén a következő hitelek vehetők figyelembe:
– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,
– az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy
– az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.
A rendelet meghatározza a támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés vizsgálati szempontjait is.
Hozzászólások (0)