Ezt kell tudni a pénzben adott béren kívüli juttatásról

Megosztás Tetszik

A hétköznapi értelmezés sokszor béren kívüli juttatásnak tekint minden olyan járandóságot, amelyet a magánszemély a munkadíján kívül kap a foglalkoztatójától, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalmi rendszerében a béren kívüli juttatás szűkebb tartalmú fogalom, amelynek 2017-től különleges eleme a meghatározott keretek között adható pénzjuttatás.

Az adózási következmények szempontjából a munkadíjon kívüli juttatások az Szja törvény alapján három fő csoportba sorolhatók:

▪ adómentes (jövedelemnek nem számító) juttatások,

▪ a magánszemély és a juttató közötti jogviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként közterheket viselő juttatások,

▪ a juttatót (kifizetőt) terhelő közterhek megfizetése mellett adható juttatások.

A kifizetői közterhekkel adható juttatás főszabály szerint ún. egyes meghatározott juttatás lehet, amely értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 19,5 százalék eho terheli a juttatót [Szja törvény 69–70. §, 89. § (6) bekezdés].

Béren kívüli juttatás – akár cafetériában, akár azon kívül – a juttatót (kifizetőt) terhelő közterhek megfizetése mellett adható juttatások körében egy kiemelt, kedvezményezett külön kategória: csak azon juttatások tartoznak ide, amelyek értékének 1,18-szorosa után a 15 százalék szja mellett az általános mértéknél alacsonyabb, 14 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli a juttatót.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül béren kívüli juttatásnak és hogyan adható a béren kívüli pénzjuttatás!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.