Béren kívüli juttatások: év eleji fejtörő a munkáltatóknak

Megosztás Tetszik

Minden év elején komoly fejtörést okoz a munkáltatóknak, hogy a rendelkezésre álló forrásaikból milyen módon támogassák munkavállalóikat. Ennek segítése érdekében cikkünkben áttekintjük és konkrét példákon is bemutatjuk, hogy a munkáltatók milyen béren kívüli juttatásokat adhatnak munkavállalóiknak 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése mellett.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho) 3. §-ának (4) bekezdése szerint a kifizető az szja-törvény 71. §-ában adóalapként meghatározott béren kívüli juttatás összege után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet. A munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékénél fontos még figyelemmel lenni az szja-törvény 70. § (4) bekezdésében foglaltakra is.

Ez azért lényeges, mert ez a passzus határozza meg, hogy a munkáltatói juttatások milyen összeghatárig minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve azt, hogy az adott összeghatárt meghaladó juttatás már egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Az egyes meghatározott juttatás, pedig az Eho 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerint olyan jövedelem, amely után a kifizetőt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az Szja 70. § (4) bekezdésben meghatározott összeghatár évi 500 ezer forint. Tehát – az egyéb törvényi feltételek fennállása mellett – évi 500 ezer forint az az összeghatár, ameddig a munkáltató a béren kívüli juttatás után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizet.

A munkáltatói terhek szempontjából még fel kell hívni a figyelmet az szja-törvény 69. § (1)-(2) bekezdésére is. E szabályok szerint a béren kívüli juttatások és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után a személyi jövedelemadót a kifizetőnek kell megfizetni. Az adó alapja pedig a jövedelem 1,19-szerese.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben áttekintjük, milyen esetben beszélhetünk béren kívüli juttatásról!