A nap kérdése: átalányadózó egyéni vállalkozó 36 órás munkát vállal – hogyan adózik egy korábban kiállított, ki nem fizetett számla után?

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, ha átalányadózó, főállású vállalkozóként szeptember 20-át követően heti 36 órás munkát vállal, hogyan adózik a harmadik negyedévben a még ki nem fizetett számla után, és milyen teendője lesz az utolsó negyedévben. Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Átalányadózó, főállású vállalkozóként augusztus 1-jétől szeptember 15-éig szüneteltettem a vállalkozást. Most pedig szeptember 20-ától lesz egy munkahelyem is. A vállalkozói bevételek nem egyenletesek. Ráadásul van egy számlám, amit még mindig nem fizettek ki, bár a munkát elvégeztem. Az eddigi bevallásokat értettem, elkészítettem. Most viszont jön a szeptember 30-a, nem tudom, hogyan fogok adózni a harmadik negyedévben. Hogyan adózik majd az a régi, még ki nem fizetett számla az új helyzetben? Olvasónkban kiegészítő kérdésként felmerült: ha a korábban még főállású vállalkozóként kiállított számla, melynek kiállításkor kalkuláltam a várható adóvonzatával, még nem lett kifizetve, akkor a beérkező ellenértéke is úgy adózik majd, mintha már a főállású időszakban állítottam volna ki?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha szeptember 15-éig szüneteltetett majd szeptember 16-tól újra indítja a vállalkozást úgy, hogy szeptember 20-ától heti 36 órát elérő munkaviszonya is lesz akkor a következőkre kell figyelemmel lennie.

Előbb azt kell megvizsgálnia, hogy az átalány alapja év elejétől szeptember 30-ig meghaladja-e az adómentes 1 392 000 forintot, ami 40 százalékos költségátalány esetén 2 320 000 forint bevételt jelent.

1. eset: Ha még nem haladta meg az adómentes összeget, akkor nem keletkezik 15 százalék szja-fizetési kötelezettsége.

A tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót viszont legalább a garantált bérminimum vagy minimálbér (szocho esetén annak 112,5% százaléka) alapján úgy kell megfizetnie, hogy osztania kell a garantált bérminimumot vagy minimálbért harminccal, és fel kell szoroznia azon napok számával, amikor nem szünetelt és nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal.

Ennek megfelelően, ha Ön középfokú végzettséggel vagy szakképzettséggel járó tevékenységet folytat, akkor a 296 400 forintot kell harminccal osztania.

A tb-járulékot tehát 296 400 Ft / 30 x 4 nap = 39 520 Ft után kell megfizetnie, mivel 4 napon keresztül nem volt szüneteltetve a vállalkozása és nem is volt főállása sem. A járulék mértéke 18,5 százalék.

A szochót pedig az előbbi összeg 112,5 százaléka után kell megfizetnie, azaz 44 460 forint után kell 13 százalék szochót fizetnie majd.

2. eset: Ha azonban az átalányalapja év elejétől kezdődően meghaladja az 1 392 000 forintot, akkor a 1 392 000 forint feletti átalányalap rész után mindenekelőtt 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Az szja mellett pedig az 1 392 000 forintot meghaladó átalányalap után kell a 18,5 százalék tb-járulékot és a 13 százalék szochót fizetni, amely összeg nem lehet kevesebb – garantált bérminimum esetén –, mint az 1. esetben megállapított tbjárulék- és szochoalap utáni összeg.

A számítást a gyakorlatban úgy kell elvégeznie, hogy az 1 392 000 forint feletti átalányalaprészt év elejétől kell kiszámítania, majd ebből le kell vonni azt az összeget, amely után az adóév során már fizetett tb-járulékot és szochót.

Vagyis ez esetben legalább 39 520 forint után kell a 18,5 százalék tb-járulékot és 44 460 forint után a 13 százalék szochót megfizetnie.

A ki nem fizetett számla után még nem kell adót számolnia. Mivel a tevékenységét folytatja, így ezen bevétele után csak akkor kell szja-t, tb-járulékot és szochót fizetnie, ha be is folyik.

A kiegészítő kérdésre adott szakértői válasz

Átalányadózásban alapvetően a pénzforgalmi szemlélet az irányadó. Tehát amikor a bevétel ténylegesen megszerzésre, jóváírásra kerül, akkor és annak az időpontnak megfelelően kell az adókötelezettséget is megállapítani.

Tehát ha Ön mondjuk szeptember 15-e és szeptember 19-e között főállású átalányadózó volt, majd pedig szeptember 20-ától mellékállású, és a bevételét októberben szerzi meg, akkor október hónapban nem kell a minimálbér/garantált bérminimum után a tb-járulékot és szochót megfizetnie.

Az utolsó negyedévben annyi lesz a feladata, hogy év elejétől össze kell adnia az szja-köteles átalányalapot. Ebből le kell vonnia mindazt az összeget, ami után ténylegesen megfizette a tb-járulékot és a szochót, és a különbözet után kell tb-járulékot és szochót fizetnie.