Cafeteria 2012: csak 500 ezer forintig adható majd eho-mentesen

Megosztás Tetszik

Jövőre eho-mentesen személyenként legfeljebb évi 500 ezer forint keretösszegben adható béren kívüli cafeteria-juttatás, és kevesebb lesz az étkezési utalvány.

Már korábban is létezett olyan szabály, ami konkrét összegben határozta meg azt a személyenként határt, ameddig a különböző béren kívüli juttatások együttesen nyújthatók voltak: ez 2006-2008 között volt így, amikor a béren kívüli juttatások (egyenként is meghatározott korlátig) adómentesek voltak. A juttatónak személyenként vezetett nyilvántartással kellett figyelnie, ha nem akart személyi jövedelemadót (szja) és járulékokat fizetni a keret feletti érték után. Ez a szabály az okkal kárhoztatott adminisztráció csökkentése érdekében 2009. január 1-jétől meg is szűnt.

Nincs új a nap alatt: az Országgyűlés elé terjesztett jövő évi adómódosítások között most ismét fellelhető egy hasonló rendelkezés. Eszerint a csupán 19,04% (16%x1,19) szja megfizetése mellett adható béren kívüli juttatások együttes értékének a személyenként 500 ezer forint – az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányosított – keretösszeg feletti része után kell a munkáltatónak egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie. A 27% ehot minden egyes munkavállaló esetében az együttes érték keretösszeget meghaladó részének 1,19-szerese után kell majd megállapítani, azaz erre a részre a közteher összesen 51,17% lesz.

Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak mindenképpen megnövekszik a cafeteria-juttatásokkal kapcsolatos adminisztrációja, még akkor is, ha nem ad többet az eho-mentes keretnél. Ha pedig olyan keretet állapít meg, amelyben eho-köteles juttatások is bekerülhetnek, nyilvánvalóan több közterhet kell befizetnie, de még így is kevesebbet, mintha bért fizetne. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a javaslat szerint ismét korlátlanul lehet majd a munkáltató által fizetett közterhek (összesen 51,17% szja és eho) mellett olyan juttatásokat is adni, amelyek minden munkavállalónak azonos feltétel szerint járnak.

Az szja megfizetése mellett eho-mentesen adható béren kívüli juttatások köre is változik:

– A már ez év október 1-jétől megszűnt üdülési csekk mellett az internet juttatás is megszűnik. (De azonos feltétellel – eho-kötelezettség mellett – akár ezen túl is adható, méghozzá korlátozás nélkül.)

– Az étkezési támogatás egy része legfeljebb havi 5000 forintig lesz eho-mentes, de utalvány formájában csak a kormány rendeletében meghatározott forgalmazó cég utalványát lehet majd adni. (De azonos feltétellel – eho-kötelezettség mellett ezt is lehet adni korlátozás nélkül.)

– Melegkonyhás vendéglátó helyeken (munkahelyi étkezdékben is) felhasználható étkezési hozzájárulást eho-mentesen legfeljebb évi 150 ezer forintig a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) számlára utalt támogatás formájában lehet juttatni.

– A SZÉP-kártya támogatás évi 300 ezer forintról 450 ezer forintra növekszik, úgy, hogy abból az étkezésre felhasználható részen túl, 225 ezer forintot csak szálláshely-szolgáltatásra, 75 ezer forintot csak szabadidős-, rekreációs-, egészségmegőrzési-szolgáltatásokra lehet majd felhasználni.

A SZÉP-kártyára utalt háromféle támogatás felhasználhatóságának részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza majd.

Továbbra is megmarad

– az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30%-áig;
– a helyi utazási bérlet juttatása;
– az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig;
– a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50%-áig;
– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50%-áig;
– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30%-áig;
– a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50%-áig.

A változások ismét kihívások elé állítják a munkáltatókat. Az új helyzetben nem lesz könnyű olyan cafeteria-szabályzat elkészítése, amely minden munkavállaló számára egyértelműen ad eligazítást a rendszer működéséről, a választás lehetőségéről és következményeiről, és amely a bér-juttatáshoz képest a munkáltatónak minden esetben költség-megtakarítást, a dolgozónak többletjövedelmet eredményez.

Az utalványforgalmazók is aggódnak, hiszen az étkezési utalvány-kibocsátás rendeleti szabályozása jelentősen korlátozza a létüket. Ugyanakkor még mindig megmarad annak lehetősége, hogy a más juttatások (például az iskolakezdési támogatás, bérlet-juttatás, képzési támogatás), illetve a még továbbra is előnyös szja- és eho-köteles juttatások (például a csekély értékű ajándék, vagy az azonos feltétellel adható bármilyen juttatás, akár üdülési, hozzájárulás, ajándék-juttatás internet stb. is), valamint a továbbra is adómentes közhasznú juttatások utalvány-formát öltsenek.

Surányi Imréné