adozona.hu
Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke sorsa végelszámolás esetén
//test-adozona.hu/szamvitel/vegelszamolas_eredmenytartalek_jegyzett_tok_ICQ0G6
Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke sorsa végelszámolás esetén
Milyen adóterhekkel jár, ha egy kft. magánszemély tagjai eredménytartalékból emelik fel a jegyzett tőkét, a kft.-t végelszámolással meg kívánják szüntetni, és a kft. saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőke összegét? Olvasói kérdésre Greff Magdolna okleveles adószakértő (Finacont Kft.) válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy kft. magánszemély tagjai 2016-ban eredménytartalékból emelték meg a jegyzett tőkét. A tulajdonosok 2022-ben végelszámolással meg kívánják szünteti a kft.-t. A kft. saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőke összegét. Kérdés, hogy a vállalkozás megszűnésekor miként kell adózni a tulajdonosoknak a 2 millió 500 ezer forint összegű tőkeemelés utáni részről? A végelszámolás lezárásával (vagyonfelosztási javaslat) kell bevallani a tőkekivonással kapcsolatos adókat? Ha igen, akkor a vállalkozásnak a záróbevalláskor kell kifizetőként a járulékokat levonni, és megfizetni? A cég részéről milyen adóterhek jelenhetnek meg? Amennyiben nincs a cégben megfelelő pénz, mi a teendő?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A jegyzett tőkének az eredménytartalékból történő emelésekor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 77/A. § (2) bb) pontja alapján nem merül fel szja fizetési kötelezettség. Az adókötelezettség csak később, elidegenítéskor merülhet fel, például végelszámoláskor. Feltételezzük, hogy a társaság teljesítette az szja-törvény 77/A. § (4) pontjában felmerülő adatszolgáltatási kötelezettséget, a magánszemély pedig elkülönített nyilvántartást vezet a tőkeemelés során megszerzett üzletrészek értékéről.
A kft. magánszemély tulajdonosainál a végelszámolás befejezésekor „vállalkozásból kivont jövedelem” jogcímen keletkezhet szja-köteles jövedelem. Az szja-törvény 68. § (1) pontja alapján „A társas vállalkozás (…) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét”. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztásra vonatkozó dokumentumban foglaltak szerint kell megállapítani.
Rendelje meg webáruházunkban most 10% kiadói kedvezménnyel "Speciális esetek a számvitelben 2" című kiadványunkat!
Kiadványunkban a teljesség igénye nélkül mutatunk be eseteket, esettanulmányokat. Külön figyelmet szentelünk egyes szektoroknak, így az építőipar, a vendéglátás, a mezőgazdaság és a háziorvosi praxis is helyet kapott.
|
A fenti jogszabályhely alapján végelszámoláskor a kft. magánszemély tagjánál az adóköteles jövedelmet úgy határozzák meg, hogy a vagyonfelosztási javaslatban szereplő, tagnak juttatandó összegből le kell vonni az üzletrész szerzési értékét. Az eredménytartalékból történő tőkeemelés természetesen nem vehető figyelembe szerzési értékként. Amennyiben a vagyonfelosztási javaslatban a tagnak juttatandó vagyon összege meghaladja a szerzési értéket, akkor a pozitív különbözet után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót, illetve felmerülhet szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is, amennyiben a magánszemély tagnak a tárgyévben nincs a minimálbér huszonnégyszeresét elérő, összevont adóalapba tartozó jövedelme. A magánszemély után fizetendő adókat a végelszámolás záró bevallásába kell betenni.
Amennyiben a vagyonfelosztási javaslatban a tagnak juttatandó vagyon összege alacsonyabb az üzletrész szerzési értékénél, akkor az szja-törvény 68. § (1) pontja alapján nem keletkezik jövedelem, tehát adófizetési kötelezettség sem merül fel a magánszemély részére.
Hozzászólások (1)
A Kúria jogellenes gyakorlata megtorolja a végelszámolás előtti tőkeeemelést, amit a NAV csalárd módon ki is használ. Ez közismert téma, de a válaszban nem esik róla szó.