Üzletrész értékesítésének adózása, ha az eladási ár magasabb a jegyzett tőkénél

Megosztás Tetszik

Ha egy kft. teljes egészében értékesítésre került, az eladási ár magasabb volt, mint a jegyzett tőke értéke, ilyen esetben a különbözet hogyan adózik, illetve esetlegesen milyen költségeket lehet még figyelembe venni? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. eset

Ha arról van szó, hogy a kft. magánszemély tagja vagy tagjai eladták az üzletrészüket, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67. §-ában foglaltak szerint árfolyamnyereségből származó jövedelmet kell megállapítani. Az árfolyamnyereség a kapott bevétel és a megszerzésére fordított érték, továbbá az üzletrészhez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegének a különbsége az Szja tv. 67. § (1) bekezdése szerint. A megszerzési érték és a járulékos költség tartalmát az Szja tv. 67. § (9) bekezdése tartalmazza. Ha a különbözet pozitív (azaz a kapott bevétel meghaladja a levonható költségeket) akkor e jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót és ha ezen árfolyamnyereség nélkül nem éri el a tagnak a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott jogcímen szerzett jövedelme a minimálbér 24-szeresét, azaz 2023-ban az 5 568 000 forintot, akkor 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

Szociális hozzájárulási adó felső határába beszámító jövedelmek:

• az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó, az adó- vagy adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem (például munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem terhelte);
• a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat;
• az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez;
• a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja tv. 68. §) – tagi jövedelem, vállalkozói kivét;
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv. 65/A. §);
• az osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §);
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja tv. 67. §).

Ha az adott évben egy tag fentiek szerint kapott jövedelmei – az árfolyamnyereség nélkül – együttesen elérték a szochofizetési felső határt, akkor az árfolyamnyereség után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 29. § (1) bekezdése szerint a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.

A Szocho tv. 29. § (2) bekezdése szerint lehetőség van arra is, hogy a természetes személy arról nyilatkozzon, hogy az 1. § (1)–(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmeinek összege (természetesen a kifizetésre váró árfolyamnyereség nélkül) várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

2. eset

Ha nem magánszemély tag adta el az üzletrészt, akkor

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 84. § (2) bekezdés a) pontja szerint részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni az üzletrész értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet;
• az Szt. 85. § (1) bekezdés a) pont szerint részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni az üzletrész értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet.

Ezen elszámolásokhoz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) nem tartalmaz adóalap-módosító tételt.