adozona.hu
Társasházak: számviteli és egyes adózási kérdések
//test-adozona.hu/szamvitel/tarsashaz_tarsashazi_torveny_szjatorveny_be_9WVU5E
Társasházak: számviteli és egyes adózási kérdések
Tetszik
Mely jogszabályok határozzák meg a társasházak működését, illetve a beszámolókészítési és nyilvántartási kötelezettségét? Milyen eltérő szabályozás vonatkozik a maximum hatlakásos társasházakra? Milyen bevételek után és hogyan fizet személyi jövedelemadót, illetve szociális hozzájárulási adót a társasház? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
Nyilvántartás, beszámoló
A Ptk. előírása szerint [Ptk. 5:85. § (1) bekezdés] társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény, a 2003. évi CXXXIII. törvény (társasházi törvény) állapítja meg.
A társasházi törvény 5. § (2) és (4) bekezdése szerint társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
| Olvassa el az Adózóna „Adózás társasház által kiadott helyiség bevétele után” és a „Társasház könyvelése – ellenőrizheti-e a tulajdonos külső szakértő bevonásával?” című írását! Az Adózóna válaszol társasházak számviteli sajátosságai és az Adózóna válaszol társasházak adózási sajátosságai részét a címekre kattintva nézheti meg. |
A társasház alanya a 2000 évi C. törvénynek (számviteli törvény), könyvviteli nyilvántartását és a beszámolóra vonatkozó előírásokat az számviteli törvény mellett a 479/2016. kormányrendelet, valamint a társasházi törvény tartalmazza.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a kormányrendelet alapján ki készíthet egyszerűsített beszámolót, hova kell a beszámolót benyújtani, milyen szabályok vonatkoznak a legfeljebb 6 lakásos társasházakra, illetve hogyan és mi után fizet szja-t és szochót a társasház!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Az értelmezést igénylő előírást az Szja tv. 75. § (5) bekezdése írja elő. amely úgy értelmezendő, ahogyan a cikkben is szerepel, azaz minden olyan bevételből, amelyet külön nem említett az Szja tv. és a cikk, a jövedelmet (az adóalapot) úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseket, a társasház által közvetített szolgáltatás továbbszámlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket az szja-törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Ha különbözet nulla vagy negatív lesz, akkor adó nem merül fel.
Pölöskei Pálné
A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételből és minden más – az előzőekben nem említett – bevételből le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás továbbszámlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket az szja-törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt kell teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, amely az adó alapját képezi.
Ha értelmeznék a bekezdést, megköszönném.
Számomra az adóalap ez esetben, szinte mindenütt nulla. Ugyanis a közös költség éves összege jellemzően nagyobb mint a bérleti díj bevétel összege.
Köszönöm.