A támogatások elszámolásának számvitele – 1. Támogatás más gazdálkodótól, természetes személytől, külföldi szervezettől

Megosztás Tetszik

A számviteli törvény a támogatás fogalmát nem határozza meg pontos definícióval. A jogszabály azonban több helyen is előírásokat tartalmaz azok elszámolási szabályait illetően. A törvény alapján a támogatásoknak három csoportja azonosítható. Cikksorozatunk első részében a költségek ellentételezésére más gazdálkodóktól, természetes személyektől vagy szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás számvitelével foglalkozunk.

A támogatásokat fő szabály szerint csakis akkor lehet bevételként elszámolni, ha azok a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekhez kapcsolódnak és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Ezen támogatások esetén tehát az óvatosság elve érvényesül, mely szerint nem lehet eredményt kimutatni mindaddig, ameddig a bevétel megszerzése bizonytalan.

A jogalkotó azonban érezte, hogy az óvatosság elvének érvényesülése, sérthet egy másik számviteli elvet: az összemérés elvét. Előfordulhat olyan eset ugyanis, hogy a költségek már felmerültek a tárgyévben, s a felek közötti támogatási szerződés alapján szinte bizonyosan meg fogja kapni a támogatást a vállalkozás.
A támogatás folyósítására azonban a mérlegkészítésig nem kerül sor.

2019 január 1-jétől a számviteli törvény (Szt.) egy új rendelkezéssel egészült ki, mely alapján valamennyi vállalkozásnak joga van a költségek ellentételezésére kapott támogatásokat akkor is egyéb bevételként elszámolni, ha ugyan azt pénzügyileg a mérlegkészítés időpontjáig sem rendezték, de a „vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni” (Szt. 33. § (7) bekezdés). Átmeneti szabály biztosította azt, hogy a fenti rendelkezést már a 2018-as üzleti év zárásakor is alkalmazhattuk.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal illusztráljuk, hogy különböző esetekben hogyan kell könyvelni a támogatásokat!