Mikrogazdálkodói könyvelés év végi számlák esetében

Kedves Hozzászólók és Adózóna!
Szerintem Ruszin Zsolt alábbi mondatrészlete a lényeges: "az ügyféllel szembeni követelést állítunk be, úgy, hogy polgári jogilag a követelés be sem állt, hiszen számlát nem bocsátottunk ki róla"
Nem is igazán az a lényeg, hogy kiállította-e a számlát, hanem az, hogy 01. 02-án számoltak el a felek egymással a 12. hó tekintetében.
Hogyan állítok be a könyvelésbe követelést - a másik fél által elismert követelést -, amikor csak 01. 02-án számoltak el egymással /úgy is mondhatnám, hogy a teljesítés igazolása 2024. 01. 02-i/? A mérleg fordulónapján 12. 31-én még nem volt követelés-kötelezettség, hiszen még azt se tudták a felek, hogy mennyi volt a 12. hóban elvégzett munka.
Szóval időbeli elhatárolás nem lehet, a követelésként való szerepeltetés pedig szerintem eléggé szembemegy az Sztv alapvéleményével.
Akkor hogyan?

Amikor még az Országos Számviteli Bizottság tagja voltam, kifejezetten tiltakoztam a mikrogazdálkodói "univerzum" ellen.

Az 1-2. kérdésekre a kijavított válasz ugyan helyes, de vajon mit használ a számvitelnek, ha nincs elhatárolás, hanem az ügyféllel szembeni követelést állítunk be, úgy, hogy polgári jogilag a követelés be sem állt, hiszen számlát nem bocsátottunk ki róla? Miért jó, ha a banki kamatot követelésként kell rögzíteni?

Ezt az egész mikrogazdálkodói izét meg kellene szüntetni és ezzel visszaállna a számviteli rend. Ezért is érthető, hogy Norbert elsőre nem válaszolt jól, mert az a számviteli tudás, amivel rendelkezünk ellentétes a mikrogazdálkodói szabályrendszerrel.

Mi lenne a mikrogazdálkodói rendelet hatályon kívül helyezése után a megoldás?

A mikrogazdálkodói kört teljes egészében mentesíteni kellene a számviteli beszámolókészítés alól, nekik nem is lenne lehetőség saját közzétett beszámolót készíteni. A besorolás az előző évi adatok alapján történne, a bevallási gyakoriságoknak megfelelően, amit a NAV nyilvántartana. Így az első évben minden vállalkozás mikrogazdálkodó lenne, kivéve, aki kérelmet nyújtana be, hogy szeretne számviteli beszámolót készíteni és ezt indoklással is alátámasztja, de akár a cégbejegyzési kérelemben is lehetne jelölni, hogy az első évben is normál beszámolót kér a cég magára (ez az arány alacsony lenne).

A mikrogazdálkodói kör lényeges gazdálkodási adatait (mérleg, eredménykimutatás) - ahogy azt a NAV képes az egyéni vállalkozásoknál kigyűjteni - a NAV szépen gyűjtené a hibátlan 29-es és a KIVA bevallásokból, aztán szépen közzétenné, hivatalból, automatizálva. Ismételt közzététel lenne a számviteli adatok kapcsán az önellenőrzés vagy a helyesbítés is. A 29-es és a KIVA bevallás kötelező mellékletévé kell tenni a formalizált adózott eredmény felosztásáról szóló döntést, hasonlóképpen a legfőbb döntéshozó szerv döntését is, az adatok elfogadásáról. Így eleve megszűnne az adateltérési lehetőség.

Erre az egyszerűsítésre a szörnyű Brüsszel által intézett irányelv simán lehetőséget ad, a szuverenitásban jól teljesítő magyar kormány pedig végre elfogadhatná, hogy dereguláció alá kerüljenek a 150 mFt alatti árbevételű vállalkozások, jelentősen csökkentve ezzel az adminisztrációt.

Napersze, a bürokrácia templomában - a József Nádor téren - ilyen javaslatot tenni eretnekség volt, úgyhogy gyorsan ki is pateroltak az OSZB-ből, botrányos "átszervezési" indoklással, még 2012-ben. Az azóta eltelt idő azonban nem igazolta, hogy a mikrogazdálkodói izére bármi szükség lett volna.

Most - bő 10 évvel később - talán megérett a helyet, hogy a Pénzügyminisztérium végre a vállalkozások oldalára álljon és meglépje a változtatást, a NAV pedig megcsillogtathatná az informatikai csodagépezetét, ha már csilliárdokat költünk rá, közpénzből.

Előző hozzászólóval (simoncsabi79) egyetértve, valóban, az első két kérdés valóban csak egyetlen évet érint, a 2023-asat, nem pedig két évet, így egyértelműen 2023-as évre könyvelendő.