Bitcoin számviteli nyilvántartása, adófizetési vonzata

Megosztás Tetszik

Egy cég kriptovaluta-bányászásra alkalmas gépet vásárolt. Felmerült kérdésként, hogy a kibányászott kriptoeszközt milyen módon szükséges nyilvántartani, és a kriptoeszköznek milyen adó- és járulékfizetési vonzata van. Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy cég kriptovaluta-bányászásra alkalmas gépet vásárolt. A kibányászott kriptoeszköznek vagy ha a kriptoeszközt átváltjuk törvényes fizetőeszközzé, meg kell-e jelennie a könyvelésben valamilyen módon (például készlet)? A kibányászott kriptoeszköz lehet-e az ügyvezető magán virtuális wallet-ében, amíg törvényes fizetéseszközzé át nem váltja a cég? Van-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? Ha a bányagépet bérbeadja a cég, akkor az ebből származó jövedelem a bérlőt illeti?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A választ kicsit messzebbről kell kezdeni.

Tekintettel arra, hogy a bitcoin nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem értékpapírnak, és birtokba vehető dolognak sem, mert csak virtuálisan létezik, jellegéből következően lényegében egy olyan fizetési ígéret, amely az éppen aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható, vagy azzal vásárolt termékért, szolgáltatásokért – bizonyos szállítóknak – fizetni lehet. Ennek a fizetési ígéretnek nincs lejárata vagy futamideje, az bármikor pénzre váltható, ha egyébként van olyan személy vagy szervezet, aki/amely erre a cserére hajlandó.

A bitcoinnak napi ára, illetve árfolyama van – sőt árfolyama még nap közben is folyamatosan változik –, amelyen az megvásárolható. Ezért a bitcoin ellenében fennálló követelést, mint fizetési ígéretet a mérlegfordulónapon értékelni szükséges. Az értékelés alapján indokolt esetben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni, amennyiben az tartós és jelentős összegű.

Az Szt. 58. § (5) bekezdése értelmében a befektetett eszközök meghatározott köre – vagyoni értékű jog, szellemi termékek, tárgyi eszközök (kivéve a beruházásokat, beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés – esetén van lehetőség értékhelyesbítés elszámolására. Ebből következően a követelésként kimutatott bitcoin esetében értékhelyesbítésre nincs lehetőség. A mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

Tekintettel arra, hogy a bitcoin egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés, annak értékesítése során a vásárolt követelések elszámolási szabályait indokolt követni. Az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja alapján a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, míg a veszteségjellegű különbözetet az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

Az úgynevezett „bányászat” révén szerzett bitcoin térítés nélkül kapott eszköznek (követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni, és az Szt. 45. § (1) bekezdése alapján halasztott bevételként elhatárolni. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése alapján a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni.

A bitcoin olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség.

Tulajdonságából és felhasználási céljából következően a bitcoint az Szt. 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni. A számviteli kimutatás és értékelés szempontjából e követelést nem lehet devizában fennálló követelésnek tekinteni.

(Fentiek az adóhatóság jelenlegi tudomásunk szerinti álláspontját írják le. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az IFRS szabályai a bányászott bitcoin-t a készletek között javasolják nyilvántartani, csak a vásárolt esetében engedik követelésként kimutatni.)

A kérdésben szerepelt, miszerint a bányászásra alkalmas gépet adná bérbe a társaság. Ez esetben neki bérleti díjból keletkezik árbevétele, a bányászat eredményéhez „nincs köze", hacsak a bérleti díjat nem hozzák összefüggésbe ezzel, de ez a két fél közötti szerződés tartalmi eleme.

Amennyiben a társaság magának bányász a saját gépén, úgy értelemszerűen a bányászat eredménye nem jelenhet meg közvetlenül a magánszemélynél, hiszen abban az esetben az az ő egyéb jövedelme lenne.