adozona.hu
Mérleg után a (könyvelő)világ: osztalék kalamajka
//test-adozona.hu/szamvitel/konyvelo_osztalek_beszamolo_modositas_oszta_1MBMF4
Mérleg után a (könyvelő)világ: osztalék kalamajka
Tetszik
Taggyűlési határozat az eredmény felosztásáról: a közzétett beszámoló melléklete. Kőbe vésett dekrétum, vagy a tulajdonosok kedve szerint, utólag és bármikor megváltoztatható terv?
| Cikksorozatunk első részét itt olvashatja el! |
A 2022. évi beszámoló elfogadását követően a taggyűlés nehezen jutott dűlőre az osztalékfizetést – annak összegét – érintően. A társaság tulajdonosai között volt, aki az eredmény egészét a tevékenység céljaira (új üzletág bevezetését tervezik) szánná, míg mások osztalékként szeretnék felvenni azt. Végül kompromisszumos megoldás született, az eredménynek csak egy részét fizeti ki a cég osztalékként.
2022. május 19-én az adózott eredmény terhére 100 millió forint osztalékfizetésről határozott a taggyűlés, azzal, hogy a kifizetésre 2023. szeptember 1-jén kerül majd sor.
A társaság 2023. évi tevékenysége – egy multinacionális vállalattal kötött, hosszútávú szerződésnek köszönhetően – a vártnál jövedelmezőbbnek bizonyult, így elegendő forrást jelent az új üzletág bevezetésének költségeire. Ezért a taggyűlés 2022. augusztus 10-én megváltoztatta az adózott eredmény felhasználásáról korábban közzétett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal: 60 millió forinttal emelte a kifizethető osztalék összegét. Erre a 2022. évi eredmény az osztalékfizetési korlát szabályait figyelembe véve is biztosítja a fedezetet.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy helyesen járt-e el a cég!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Tisztelt Sinka Júlia és kedves olvasók!
Anélkül, hogy hosszabb fejtegetésbe bocsátkoznék, jelzem, hogy ez a szakmai vélemény téves megközelítésen alapul és valójában az osztalék jóváhagyás magyar szabályozása nem áll összhangban az Eu-s szabályozással (IFRS normákkal), de még önmagával sem, azaz a magyar szabályozás és a megkövetelt(?) gyakorlat is ellentmondásos (Ptk.- Sztv. - Cégeljárási tv.- OBR-rendszer fogalomhasználata, stb).
Az világos, hogy az évzárás során a tulajdonosoknak egyrészt a beszámoló elfogadásáról kell dönteni, másrészt az osztalékfizetési szándékról és mértékéről (Ptk).
A Számviteli tv. előírása szerint az adózott eredmény "Eredménytartalékba" kerül (nyitás utáni rendező tétellel), tehát erről nincs mit dönteni (a törvény erejénél fogva ez a sorsa! Már 2016-tól!) Az osztalék forrása pedig a "szabad" Eredménytartalék!
Osztalékról való döntés a Ptk. előírása szerint egy évben csak egyszer lehetséges (ez vitathatóan nem Eu-konform, sem IFRS)!
Tehát osztalékról csak az előző üzleti év beszámolója elfogadásával egyidejűleg dönthetünk, de annak könyvelése már a döntés évében (a köv. év) a határozat dátumával történik(!), így már nincs köze az előző évi adózott eredmény "felosztásához", hiszen az már a döntés éve első napjával (azaz jóval a döntést megelőzően) Eredménytartalékba került!
Az is jól mutatja az "eredményfelosztásról való döntés" fogalmának tarthatatlanságát, hogy negatív eredmény (veszteség) esetén is hozható osztalékfizetési döntés, mely rávilágít, hogy szó sincs az adózott eredmény felosztásáról, Tehát az osztalék-döntés egy önálló döntés, melynek forrása a mindenkori "szabad" Eredménytartalék!
A nemzetközi szabályozással sem állunk összhangban, hiszen a tulajdonos a tőkéjéről - a cég működése veszélyeztetése nélkül (szabad ET terhére) - akkor hozhat döntést (tőkekivonás - osztalékként), amikor akar!!!
A magyar szabályozás az "osztalék-előleg" intézményével próbálja korrigálni a Ptk. "egyszer van osztalékdöntési lehetőség" előírását, de valljuk be, több problémát és bürokráciát okoz ezzel (a nyilvántartási- adóelőleg- elszámolási- visszafizetési- stb. komplikációk miatt), mintha a közvetlenül elszámolnák és adóztatnák a tőkekivonáskor (máshol nincs is osztalékelőleg kategória, ez is Hungarikum)!
Összegezve: időszerű lenne már (2016-óta) végre összhangba hozni a magyar szabályozást a (nemzetközi) gyakorlattal is (de legalább önmagával harmonizálni)!
Tisztelettel: Hollós András okleveles közgazdász,
könyvvizsgáló, nemzetközi adószakértő
nemzetközi adószakértő