adozona.hu
Befejezetlen beruházás kezelése végelszámoláskor
//test-adozona.hu/szamvitel/befejezetlen_beruhazas_vegelszamolas_vagyon_WFE62L
Befejezetlen beruházás kezelése végelszámoláskor
Ha végelszámolás mellett dönt a cég, és a könyveiben befejezetlen beruházás is van, akkor annak be kell-e kerülnie a végelszámolás zárómérlegébe? Ha igen, milyen értéken, illetve ki kell-e számlázni a tag részére az ingatlant ingyenes átadás címén, ha igen, milyen értéken, keletkezik-e utána áfafizetési kötelezettség? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group Kft. igazgatója válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: egy kft. a saját telephelyén 2017. évben egy irodaház építésébe kezdett. Az épület jelenleg 60 százalékos készültségi fokú, a társaság a kivitelezési költségeket befejezetlen beruházás főkönyvi számon tartja nyilván. A beruházás megvalósítása során a keletkező áfát a vállalkozás levonásba helyezte. A társaság tulajdonosa 2023 szeptemberében a kft. végelszámolással történő megszüntetését határozta el. A végelszámolási zárómérlegben a társaság felosztható vagyonaként mutatta ki a befejezetlen beruházás könyv szerinti értékét, mely a társaság egyedüli tulajdonosát illeti meg. A tulajdonos a végelszámolásra tekintettel készített értékbecslést, mely szerint az ingatlan piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéknél. A kérdés az, hogy beállítható-e a vagyonfelosztásba a befejezetlen beruházás, és milyen értéken. A vállalkozás megszűnésére tekintettel ki kell-e számlázni a tag részére az ingatlant ingyenes átadás címén, és milyen értéken? Van-e ez után áfafizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy az irodaház használatba vétele nem történt meg? A vállalkozás ingatlanértékesítés tekintetében áfa szempontjából az általános szabályok szerint van bejelentve.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Először is jelezném, hogy pontos válasz csak az eset összes körülményének ismeretében adható. Általánosságban az alábbiakról szeretném tájékoztatni.
1. Beállítható-e a vagyonfelosztásba befejezetlen beruházás, és milyen értéken?
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi törvény 111. § (1) bekezdése szerint a végelszámolónak a vagyonfelosztási javaslatot a legfőbb szerv elé kell terjeszteni, amely arról határozatot hoz. A vagyon (és így az annak részét képező minden eszköz) a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint kerülhet a tagokhoz.
Az Adózóna számvitellel kapcsolatos egyéb írásait itt olvashatja el; „Speciális esetek a számvitelben 3.” című kiadványunkat itt rendelheti meg kiadói kedvezménnyel. |
A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (1) bekezdés szerint a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.
A Rendelet 7. § (2) bekezdése szerint, ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni. Az értékelési különbözetet a végelszámolást lezáró beszámolóban az egyéb bevételek, ráfordítások között meg kell jeleníteni.
A Rendelet 7. § (6) bekezdése szerint a számviteli beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni.
Arra vonatkozóan nincs előírás, hogyan kell a piaci értéket meghatározni, a szakmailag megfelelően alátámasztott értékbecslésben szereplő érték használható.
Mivel a befejezetlen beruházás is eszköz [tárgyi eszköz a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26. § (1) és (7) bekezdés alapján], így a vagyonfelosztási javaslatban általában az is szerepeltethető.
2. A vállalkozás megszűnésére tekintettel ki kell-e számlázni a tag részére az ingatlant ingyenes átadás címén, és milyen értéken? Van-e ez után áfafizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy az irodaház használatba vétele nem történt meg?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 11. § (1) bekezdés és (2) d) pontja alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is,
- ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg;
- az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
Amennyiben a kft.-t a levonási jog megillette, úgy az ingyenes átadáskor is áfát kell felszámítani. Ebben az esetben dönthet úgy, hogy azt nem hárítja át a beszerzőre, hanem úgymond „saját zsebből” fizeti meg.
A megszűnés időpontja a végelszámolás befejezésének napja, ezért a záró áfabevallásban ezt az adókötelezettséget (és bármely más olyan eszközök utáni áfát, amely beszerzésekor a vállalkozásnak korábban adólevonási joga volt) szerepeltetni kell.
Az áfatörvény 68. § alapján a fizetendő áfa alapja a termék teljesítéskori beszerzési ára, vagy a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. (Meglátásom szerint a megfelelően elkészített értékbecslésben szereplő ár tekinthető teljesítéskori beszerzési árnak.)
A Rendelet 7. § (3) bekezdés alapján amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az áfatörvény szerint a tulajdonosoknak történő eszközkiadáskor általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként kell elszámolni.
Hozzászólások (0)