Értékcsökkenés, adózás, könyvelés apport kivonásakor

Megosztás Tetszik

Egyszemélyes kft. 2014-ben az alapító nyilatkozata alapján 45 millió forint értekben apportált know-howt a kft.-be. Jelen körülmények között a know-how nem hasznosítható a kft. üzleti tevékenységében. Ebben az esetben kell-e értékvesztést elszámolni az immateriális jószág után, ennek mi az alátámasztó dokumentuma, szükség van-e könyvvizsgálóra? Ha az alapító az apportot visszavonja, keletkezik-e adófizetési kötelezettség az alapítónál, vagy a kft.-nél? A jegyzett tőke csökkenését hogyan kell kontírozni? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.

Az immateriális jószágként kimutatott know-how után a használatba vételtől terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a számviteli törvény (Szt.) 52. § (1) bekezdése szerint, kivéve az Szt. (6) bekezdésében foglaltak fennállását.

Ha az immateriális dolgot rendeltetésüknek megfelelően nem használják és ez tartósan fennáll, akkor az Szt. 23. § (5) bekezdése alapján az eszköz besorolását meg kell változtatni – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé, ha az később hasznosítható vagy értékesíthető. Az átsorolás előtt – ha indokolt – terven felüli értékcsökkenést (és nem értékvesztést) kell elszámolni. Ha a vagyoni értékű jog nem értékesíthető és várhatóan később sem használható, akkor ki kell selejtezni.

Az átsorolás, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, a selejtezés számviteli bizonylat alapján történhet, könyvvizsgálati kötelezettség ezen események miatt nem merül fel.

Az apport a Ptk. 3:184. § (1) bekezdése szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból lehet teljesíteni. Ebből az következik, hogy az apport nem vonható vissza. A tag részére a saját tőkéből juttatás a törzstőke leszállítása esetén lehetséges, amely esetben a tag részére kiadandó a jegyzett tőke csökkentése mellett az azzal arányos eredménytartalék, tőketartalék [Szt. 37. § (2) bekezdés f) pont, 36. § (2) bekezdés c) pont] is, amelyet ezen saját tőke elemek csökkenésként, tagokkal szembeni kötelezettségként kell elszámolni. Könyvelése: T411, 412, 413 – K479

A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése – magánszemély tagok esetében a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó levonása után – történhet pénzben (T 4792 – K 384) vagy egyéb eszközök átadásával. Egyéb eszközökkel történő rendezés esetén:

• az adott eszközt (eszközöket) a tulajdonosnak el kell adni: T 311 – K 91-92, 96, 467, piaci értéken az áfa felszámításával, ki kell vezetni az adott eszköz nyilvántartás szerinti értékét: T 814, 815, 86 – K 2,3,

• az értékesítésből adódó követelést be kell számítani a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegébe (T 4792 – K 311),

• ha a követelés összege meghaladja a tőkeleszállítás miatti kötelezettség összegét, a különbözetet a tulajdonosnak a kft.-hez be kell fizetni.

Ha a kötelezettség teljesítése befektetett eszközzel (immateriális dologgal, tárgyi eszközzel) történik egyéb bevételként [Szt. 77. § (3) bekezdés e) pont] az értékesítés nyeresége, egyéb ráfordításként [81. § (3) bekezdés c) pont] az értékesítés vesztesége számolandó el, az eszköz kivezetése – technikai számla (368) közbeiktatásával – formában történik. Ezen technikai számla K oldalára könyvelendő az eladási ár, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés, T oldalára könyvelendő a bekerülési érték. A technikai számla K egyenlege mutatja a nyereséget, T egyenlege a veszteséget.

A tőkeleszállításhoz készítendő közbenső mérleget az Szt. 21. § (5) bekezdése szerint akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha a társaság egyébként könyvvizsgálatra kötelezett.

A tőkeleszállítás révén

1. a magánszemélynek az szja-törvény 68. §-a szerinti vállalkozásból kivont jövedelme keletkezhet, amely után jövedelemadó és szociális hozzájárulási adókötelezettség keletkezik;

2. a nem magánszemély tagnak a bevont tartós részesedés könyv szerinti értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetében, ha

• az átvett eszközök értéke a több, az Szt. 84. § (2) bekezdés f) pont szerint pénzügyi műveletek bevétele keletkezik,

• az átvett eszközök értéke a kevesebb, az Szt. 85. § (1) bekezdés f) pont szerint pénzügyi műveletek ráfordítása keletkezik.