Zárjuk az évet 2. – Mennyit érnek a tárgyi eszközeink a főkönyvelőnk szerint?

Megosztás Tetszik

Az üzleti év könyvviteli zárása számos – önmagában is fontos – feladatot foglal magában. Ezek közül most a tárgyi eszközök fordulónapi értékelésével, a terven felüli értékcsökkenésével és annak visszaírásával kapcsolatos szabályokat foglaljuk össze.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 53. § (1) bekezdése előírja, hogy terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

• az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
• az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;
• a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
• a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
• az üzleti vagy cégérték, illetve az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

A tárgyi eszközök értékelésében (a készletekhez hasonlóan) fontos szerep jut annak, hogy bizonyos körülmények „tartósnak” bizonyuljanak.

Kérdés, hogy mi áll e jelző mögött, mit tekinthetünk a számviteli törvény értelmezésében tartósnak, különösen annak tükrében, hogy maguk a tárgyi eszközök is ilyennek – a gazdasági tevékenységet tartósan szolgáló eszközöknek – minősülnek. Ez esetben más időtartamot jelent a tartósság, mint a többnyire „rövidebb életű” készleteknél?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogy mikor minősül tartósnak a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, hogy definiálja a számviteli törvény a tendencia „jelentős” voltát, mit kell tenni,  ha a tárgyi eszköz megsemmisült, hiányzik vagy megrongálódik, illetve milyen fejtörést okozhatnak a kis értékű tárgyi eszközök!