adozona.hu
Visszáru vagy visszavásárlás? Az ügyletek számviteli nehézségei
//test-adozona.hu/szamvitel/Visszaru_vagy_visszavasarlas_az_ugyletek_sz_T6QM6M
Visszáru vagy visszavásárlás? Az ügyletek számviteli nehézségei
Tetszik
A hétköznapi életben meglehetősen gyakran találkozunk a visszáru fogalmával, ezen ügyletek helyes számviteli és adózási megítélése és kezelése azonban sokszor okozhat problémát.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 73. paragrafusának (2) bekezdésének értelmében az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
e) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő, illetve stornó számlában, nyugtában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik).
Bár a visszáru fogalmára vonatkozóan külön definíciót nem találunk a jogszabályban, több számviteli kérdés is részletesebben ismerteti a visszáru és az áru-visszavásárlás közötti különbséget.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kifejtjük, mikor lehet visszaáruról beszélni, és mikor nem, s az eltérő esetekben mi a követendő számlázási, számviteli gyakorlat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
@ mindflux
Tisztelt Olvasónk,
a fogyasztót a vállalkozással szemben a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján megillető elállási jog gyakorlása az adásvételi szerződést szünteti meg (a Ptk. 6:213. § (1) bekezdése alapján, aki jogszabálynál fogva elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést). Mindezek alapján véleényünk szerint nem lehet szó visszavásárlásról, a fogyasztó nem egy újabb értékesítést teljesít. Tehát ez esetben a visszárura vonatkozó szabályok irányadóak.
@sztide
Tisztelt Olvasónk,
kérdése alapvetően nem adózási-számviteli kezelésre vonatkozó, így javasoljuk szakjogász megkeresését a témában. Véleményünk szerint azonban önmagukban a leírt körülmények sem büntetőjogi, sem közigazgatási bírság kiszabási következménnyel nem járnak.
Milyen következményekkel (bírság? büntetőjogi felelősség? számoljon az az építőanyag kereskedő cég, aki a céges és a magánvevőitől is a jó kapcsolat megőrzése miatt jóváíró számlával visszaveszi az építkezésen megmaradt anyagokat?
Amikor a fogyasztó - a teljesítést elfogadta - de később az x napon belüli elállási jogára hivatkozik, (nincs semmi reklamációja), vagyis az eredeti ügylet nem hiúsult meg (vagy igen?), akkor az visszavásárlás-e vagy visszáru. A cikkben írt példa és okfejtés ("a termékek visszavételére nem az ügylet meghiúsulása, hibás teljesítés (például minőségi hiba, meghibásodás) miatt kerül sor, hanem egyéb oknál fogva") alapján ezt nem érezném visszárunak, hanem visszavásárlásnak. De akkor hogyan kötelezhető a fogyasztó (magánszemély) arra, hogy számlát állítson ki? Vagy ilyenkor adásvételi szerződésre kötelezett a fogyasztó és ugrott az áfa az eredeti szállító részéről? Vagy nem minden visszavásárlás működik úgy, ahogy a cikk leírta?