hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Változás az egyéb szervezetek beszámolókészítési kötelezettségében

  • Pölöskei Pálné, okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló

Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét a 479/2016. kormányrendelet (R.) szabályozza. Írásunk az ezen szervezeteket (illetve egy részüket) érintő változásokat mutatja be.

A módosítás vonatkozik – az R. alkalmazásában civil szervezetnek minősülő – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (Alapítvány), illetve az R. 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetekre.

Alapítványokat érintő rendelkezés

A civil szervezetek közé tartozó Alapítványoknak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségüknek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (kva-törvény) előírásaival összhangban, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) és az R. előírásai szerint kell eleget tenniük. Ez azt jelenti például, hogy a rendelet civil szervezetekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a kva-törvény előírásaira. Így például a kva-törvény 3. § (5) bekezdése alapján az Alapítvány

» gazdasági-vállalkozási tevékenysége nem azonos az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 2. § 7. pontjában foglaltakkal,

» más civil szervezettől eltérően elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre is alapítható,

» nem kell értelmezni és így nem lehet következménye az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatásának,

» ha kérelmezi, akkor a kva-törvény 5. § (4) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése szerint közhasznú jogállásúnak minősül, amit a nyilvántartásban is fel kell tüntetni.

A kva-törvény 3. § (5)–(6) bekezdése szerint az Alapítvány a céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyont gazdasági tevékenységként kezeli, a javára rendelt és bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyonával a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink