Számlázási bonyodalmak: így kell elszámolni az online utalványt

Megosztás Tetszik

Hogyan kell elszámolni az online, névre szóló utalványt a befogadó partnernél, kinek a nevére, és milyen számlát állíthat ki a befogadó? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, az InterTax Pro Kft. okleveles adószakértője válaszolt.

„Egy cég online névre szóló utalványt állít ki levásárláshoz. A kiállított utalvány értéke 2-3 napon belül megérkezik a partner bankszámlájára, akihez kiállították az utalványt.

– Az utalványt befogadó partnernél hogyan történik az elszámolás?

– Kinek a nevére állíthat ki számlát a befogadó? Aki kiállította az utalványt, vagy aki az utalványon szerepel, hogy levásárolhatja?

– Készpénzes számlát is kiállíthat, vagy csak átutalásos számlát, mivel az összeg nem a pénztárba kerül, hanem a bankszámlára érkezett?

– Ha az utalványon szereplő névre lesz kiállítva a számla, mi alapján kell összevezetni a kiegyenlítést, mivel az utalvány kibocsátójától érkezik meg az összeg a bankszámlára?” – sorolta kérdéseit olvasónk.

Szakértőnk mindenekelőtt előrebocsátotta, hogy a kérdésben szereplő felvetésre csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható körültekintő válasz.

A kérdésben szereplő információk alapján az online utalványok értékesítője és az utalványokat elfogadó adózó különbözik egymástól, tehát két külön félről, vállalkozásról van szó. Az utalványt megvásárló, a későbbi vevő pedig a harmadik fél a tranzakcióban.

A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás a vásárló és az eladó között jön létre. A vásárló az ellenértéket részben vagy egészben utalvánnyal fizeti meg az eladónak. Ennek megfelelően az utalványt befogadó partner, az eladó a vevő, tehát az utalvánnyal fizető nevére, címére állíthat ki számlát, mivel az ügylet közöttük valósul meg.

Az áfatörvény nem írja elő, hogy utalvánnyal, vagyis készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kötelező lenne számlát kiállítani, tehát ha nyugta kiállításának feltételei fennállnak, és a vevő nem kéri számla kiállítását, akkor nyugta kibocsátása is elégséges lehet.

Az utalványt befogadó készpénz-helyettesítő eszközként (381) tartja nyilván a könyvelésében az utalványokat. Ezt követően, minthogy az utalvány egyben a kibocsátóval szembeni követelést testesít meg, időszakonként vagy egyedileg átvezeti egyéb rövid lejáratú követelésre (T 368 – K 381). Amikor elszámol a kibocsátóval, megkapja az ellenértéket, akkor kivezeti a könyveiből (T 384 – K368).

Az utalvány kibocsátója és a beváltó közötti szerződés rendelkezhet olyanról, hogy az utalvány beváltója köteles számlát kiállítani, illetve a számlán az áfatörvény 169. paragrafusa szerinti kötelező adatok mellett tüntessen fel egyéb adatot is, segítendő a kibocsátó és a beváltó közötti elszámolást. Mindazonáltal, ha a vevő nem adja meg a számlázáshoz szükséges adatait, meghiúsulhat a számlakibocsátás.

A kérdésben rögzített információk alapján a kibocsátott utalvány névre szóló, így elvben nincs akadálya, hogy a kibocsátó nyilvántartása és a beváltott utalványok egyeztethetők legyenek. Ha mégsem lehetséges az egyeztetés, célszerű olyan egyedi azonosítót alkalmazni, például sorszámot, ami lehetővé teszi a nyilvántartások és a beváltott utalványok egyeztetését.

Mindazonáltal a kérdésben foglalt információk alapján nem zárható ki egy másik kezelési mód sem. Szükséges hangsúlyozni, hogy ez nem alternatív megoldás, hanem a kérdésben megjelenő információk alapján nem zárható ki annak a lehetősége, hogy jelen ügylet eltér az általában jellemző utalványbeváltás megvalósulási módtól, amelyhez kapcsolódóan a fentiekben jeleztem kérdéseire a választ.

A kérdésében foglalt információk szerint – bár az utalvány kibocsátója és beváltója eltérő adóalany – kiállított utalvány értéke mégsem a kibocsátóhoz, hanem a későbbi beváltó partnerhez érkezik be 2-3 napon belül.

Ha az utalvány ellenértéke közvetlenül a partnerhez folyik be, a fentiekben részletezettektől eltérően nem készpénz-helyettesítőként jelenik meg az utalvány, hanem egyfajta elismervényként, az előrefizetés elismervényeként. Amennyiben az utalvány kibocsátása már konkrét termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódott, az ellenérték még az utalvány beváltása előtti befolyását vevőktől kapott előlegként (T 38 – K 45) szükséges kimutatni.

Ha nem konkrét termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik az utalvány kibocsátása, a befolyt ellenértéket egyéb rövid lejáratú kötelezettségként (45) tartja nyilván az utalványt beváltó. A kötelezettséget a vásárlás, igénybevétellel egyidejűleg vezeti ki a könyveiből (T 311 – K 91 és T 45 – K 311).

A lejáratig be nem váltott utalványokat a lejárati határidőt követően bevételként szükséges elszámolni (T 45 – K 98).