Pénztárgép vagy kézi nyugta? Sok múlik a tevékenység besorolásán is

Megosztás Tetszik

Autószerelő tevékenységet végző egyéni vállalkozó számlázó programot használ bevételeinek kiszámlázásához. Kell-e pénztárgépet vásárolnia, vagy elegendő a számlák havi lejelentése a NAV felé? Szülésfelkészítést, elsősegélynyújtást és hasonló oktatást végző vállalkozásnak kell-e pénztárgépet használnia? – kérdezték olvasóink. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

A PTGSZLAH adatlap a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez rendszeresített nyomtatvány. Azoknak a számláknak az adatairól kell adatot szolgáltatni, amelyeket pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki az adóalany – hangsúlyozta szakértőnk.

Abban az esetben, ha a vevő készpénzes fizetéskor számlát kér, nem a nyugta helyetti számlaadásról van szó, az áfa törvényi erejénél fogva. Ha a vevő átutalással fizet, ugyancsak az áfatörvény erejénél fogva kötelező számlát kibocsátani, azt nem lehet nyugtával pótolni, tehát ebben az esetben sem beszélhetünk a nyugta helyetti számla kibocsátásáról. Az előbb idézett rendelet és az áfatörvény összefüggéséből következik, hogy csak akkor és arra a számlára kell adatot szolgáltatni, amikor azt a nyugta helyett adják.

A pénztárgép kötelező használatát akkor lehet kiváltani számlázó programmal, ha minden egyes alkalommal a nyugta helyett számlát ad az eladó, és a fogyasztóvédelmi előírásokat is betartva előre tájékoztatja erről a fogyasztókat, jól látható helyen kifüggesztve, amire egyébként egy adóhatósági revizornak is hivatkozni lehet, ha kimondottan nyugtát kérne arra hivatkozva, hogy nem akarja a személyes adatait megadni.

Másik olvasónk a következőt kérdezte: kiegészítő tevékenységet folytató katás vállalkozó (van 36 órás munkaviszonya) szülésfelkészítést, elsősegélynyújtást és hasonló oktatást (nem OKJ-s) tart felnőtteknek és iskolásoknak különböző helyszíneken, a hét egyes napjain, délutánonként. Egy délutáni kétórás oktatás fix helyen történik. Eddig kézi nyugtát adott a vállalkozás. Kérdés, hogy ez folytatható-e így, vagy pénztárgépet kell vásárolni, vagy minden egyes résztvevő részére egyszerűsített számlát kell kiállítani?

A 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azon tevékenységeket, amelyek folytatása esetén a vállalkozó csak online pénztárgép használatával tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének, feltéve, hogy ennek feltételei egyébként az áfatörvény alapján fennállnak. A pénztárrendelet tevékenységenként határozza meg, hogy az – áfatörvény 166. paragrafusának (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában – nyugtaadási kötelezettségüknek kik azok, akik kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget.

Tehát meghatározó a tevékenység statisztikai besorolása, a helyes TEÁOR megállapítása. Ha a vállalkozás bizonytalan a tevékenységének pontos (TEÁOR) besorolásában, akkor a helyzet tisztázása érdekében javasolható, hogy a KSH információs szolgálatához forduljon, amely alapján hivatalosan is megerősítheti az eljárását. TEÁOR-besorolást az Adózóna nem végez, tekintettel arra, hogy az sok részletező ismeretet igényel, és ezért ennek hiányában jelentős a félreértelmezés kockázata, valamint nincs rá jogosítványunk – jegyezte meg szakértőnk.

Az előzőek előrebocsátása mellett önmagában az oktatási tevékenység nem szerepel az előbb hivatkozott 48/2013. NGM rendelet 1. számú mellékletében, ugyanakkor a TEÁOR 9604 – Fizikai közérzetet javító szolgáltatás igen, ugyancsak nem része a rendeletben felsoroltak tevékenységi körnek a TEÁOR 8690. Ennek megfogalmazása szerint „ebbe a szakágazatba tartozik a kórházak, az orvosok és a fogorvosok tevékenységén kívüli humán-egészségügyi ellátás:

– az ápolói, szülésznői, a fizioterápiás és egyéb egészségügyi szakellátás, a látásvizsgálat (optometria), a hidroterápia, az orvosi gyógymasszázs…”

Tehát az előzőek tükrében – figyelembe véve a pontos meghatározásra vonatkozó kockázatra felhívó megjegyzést – ha a vállalkozás csak oktatási tevékenységet folytat, akkor az nem része a hivatkozott pénztárgépköteles tevékenységi körnek, és ilyenkor adhatna számlát vagy kézi nyugtát, a feltételek függvényében.