adozona.hu
Óvadék címén visszatartott összeg könyvelése
//test-adozona.hu/szamvitel/Ovadek_cimen_visszatartott_osszeg_kezelese_50NCSF
Óvadék címén visszatartott összeg könyvelése
Hogyan kell kezelni a visszatartott óvadék összegét a beszámolóban? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni vagy a bruttó értéket módosítani? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Egy megrendelő szerződést kötött egy szoftver bevezetésére, fejlesztésére egy szolgáltatóval. Megállapodtak, hogy x millió forintot a jótállási időtartam alatt óvadék jogcímen visszatartanak, s abban az esetben kerül kifizetésre, ha a maradéktalanul teljesítette a jótállási kötelezettségeit és a jótállás kapcsán a megrendelőnek követelése nem keletkezik a szolgáltatóval szemben, valamint a support szerződést sikeresen megkötik, a support tevékenység sikeresen megkezdődik. Majd a jótállási időszak lejártát követően elszámolnak egymással. A projekt zárása megtörtént, a megrendelő visszatartotta az x millió forintot, a szoftvert üzembe helyezte a szerződés szerinti teljes nettó vállalási áron, a support szerződést megkötötték. Eltelt egy év, a jótállási időszak lejárt, az elszámolás viszont nem történt meg. A megrendelő viszont arra hivatkozva, hogy hibás teljesítés történt (bizonyos funkciók nem működnek vagy hibásan), a jelzett hibák javítása a jótállási időszak alatt sem történt meg, nem kívánja a jelzett összeget kifizetni. Kénytelen lesz más vállalkozóval azt kijavíttatni, fejleszteni, Mi a teendő a megrendelő könyvelésében, ahol már üzembe helyezték a szoftvert, elkezdték az amortizáció elszámolását? Hogyan kell kezelni a hivatkozott – visszatartott – összeget, és az üzembe helyezett szoftver értékét a beszámolóban? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni vagy a bruttó értéket módosítani?"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A kérdésében szereplő információk alapján azt feltételezem, hogy a felek ún. jóteljesítési garanciában állapodtak meg, melynek összege a számlázott teljesítést nem érinti, csak a pénzügyi rendezést.
Az ügylet könyvelése így meglátásom szerint az alábbiak szerint alakul a megrendelőnél:
Szerződés alapján kiszámlázott teljes előállítási költség
T 161 (befejezetlen beruházások)
K 45 (beruházási szállítók)
T 466 (levonható áfa)
K 45 (beruházási szállítók)
A jótállási garanciával csökkentett ellenérték megfizetése:
T 45 (beruházási szállítók)
K 384 (elszámolási betétszámla)
Követel egyenlegként a beruházási szállítók számlán tehát mindaddig megmarad a visszatartott garanciális összeg, amíg a garanciális időszak le nem telik, és a garanciát ki nem fizetik vagy el nem engedik a szállítónak. Mivel a kérdésben az szerepel, hogy a garanciális időtartam pontosan 1 év, így nem kell a hosszú lejáratú kötelezettségek közé átvezetni az összeget. A kérdés alapján a garancia összegét a megrendelő végül nem fizeti ki, ezért egyéb bevételként kell elszámolnia a következők szerint:
T 45 (beruházási szállítók)
K 96 (egyéb bevételek
A fentiek alapján a szoftver bekerülési értékét nem kell módosítani a garancia összegével és terven felüli értékcsökkenést sem kell elszámolni rá.
Hozzászólások (0)