Osztalékfizetés: lépésenként mutatjuk, hogyan kell könyvelni

Megosztás Tetszik

Mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak, továbbá, ha a jogszabálynak megfelelően a tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék? Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot? A nettó összeget befizetik a tagok, és az aktuális kifizetési hónap szerinti '08-as bevallást önrevíziózni kell? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.

Osztalékfizetési korlát

A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (számviteli törvény) 39. paragrafusának (3) bekezdése szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A (3a) bekezdés alapján a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. paragrafus (1) bekezdés szerint kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Fentiek alapján az osztalék forrásának meghatározása során a szabad eredménytartalékot az előző évi adózott eredménnyel, valamint a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével növelt értékben lehet figyelembe venni.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból a fentiekre figyelemmel az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs, vagy nem a tervezett mértékben van lehetőség, az osztalékelőleget, illetve annak egy részét a tagok kötelesek visszafizetni.

Személyi jövedelemadó

Az alapján, hogy a kérdésben szóba került a '08-as bevallás, feltételezhető, hogy az osztalék, illetve osztalékelőleg kifizetése magánszemély tagoknak történik.

A magánszemélynek fizetett osztalékelőlegből és az osztalékból származó jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. paragrafusa alapján kell megállapítani, és 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) terheli. Az osztalékban részesülő magánszemélynek az osztalék kifizetésekor 14 százalék egészségügyihozzájárulás- (eho) kötelezettsége is keletkezik a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer Ft/év) eléréséig. Az osztalékelőlegből ehót nem kell vonni.

A beszámoló alapján osztalékként ki nem fizethető, osztalékká nem vált (kölcsönné lett) osztalékelőleg elmaradt kamata pedig kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül az szja-törvény 72. paragrafusa alapján. Ennek megfelelően az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezmény összegét.

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény értékének 1,18-szorosa, melyet 15 százalék szja és 22 százalékos eho terhel.

Könyvelés

A kapcsolódó könyvelési lépések a következők:

1. Az osztalékelőleg kifizetésének napjával könyvelendő egyrészt a tulajdonos számára kifizetett vagy átutalt pénzösszeg, másrészt az abból levont személyi jövedelemadó.

a) A levont személyi jövedelemadóval csökkentett osztalékelőleg elszámolása:

T: 36 Tulajdonosokkal szembeni követelések

K: 38 Pénzeszközök

b) A levont személyi jövedelemadó elszámolása:

T: 36 Tulajdonosokkal szembeni követelések

K: 46 Személyi jövedelemadó kötelezettség

2. Az új szabály alapján abban az évben kell az osztalékot könyvelni, amelyben az osztalékról szóló döntés megszületik, azaz a 2016-os beszámoló alapján 2017-ben megállapított osztalékot 2017-ben kell könyvelni. Az osztalékra vonatkozó döntés napjával történik így az eredménytartalékból osztalékfizetésre esetlegesen igénybe vett összeg, a jóváhagyott osztalék, valamint az osztalékelőleg osztalék teljesítéseként történő elszámolása.

a) Az eredménytartalékból osztalékfizetésre igénybe vett összeg elszámolása:

T: 41 Eredménytartalék

K: 49 Adózott eredmény

b) A jóváhagyott osztalék elszámolása:

T: 49 Adózott eredmény

K: 47 Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség

c) Az osztalékelőlegnek a jóváhagyott osztalékot meg nem haladó részének átvezetése:

T: 47 Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség

K: 36 Tulajdonosokkal szembeni követelések

3. Az osztalékról történő döntés napjával könyvelendő, ha az osztalékelőleg meghaladja a jóváhagyott osztalék összegét, a kamatkedvezményből származó jövedelem után megállapított személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás elszámolása is:

T: 56 Bérjárulékok

K: 46 Személyi jövedelemadó-kötelezettség

K: 46 Egészségügyi hozzájárulás-kötelezettség

4. Az osztalék kifizetésének napjával könyvelendő a tulajdonos számára kifizetett vagy átutalt pénzösszeg, továbbá az abból levont személyi jövedelemadó.

a) Az osztalékelőleggel, személyi jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulással csökkentett összeg elszámolása:

T: 47 Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség

K: 38 Pénzeszközök

b) A levont személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás elszámolása:

T: 47 Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség

K: 46 Személyi jövedelemadó-kötelezettség

K: 46 Egészségügyi hozzájárulás-kötelezettség

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cégnek az osztalék és az osztalékelőleg kifizetésével egy időben a megszerzett jövedelemről és a levont adóról a jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolást kell adnia a magánszemély tulajdonos számára.

Továbbá, ha az osztalékelőleg részben vagy egészben nem válik osztalékká, akkor – amint a kérdező is említette – módosítani kell a 08-as bevallást.