Osztalékfizetés a cég nagyanyjának

Megosztás Tetszik

Olvasónk a következőket kérdezte: Rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot ne neki, hanem az ő anyavállalatának, tehát az osztalékot fizető cég „nagyanyjának” fizessük ki? Vagy rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot kompenzáljuk egy másik céggel fennálló követelésünkkel, amely vevői követelés az anyavállalatunk tulajdonosával, azaz a „nagyanyánkkal” szemben áll fenn? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az engedményezés helyes alkalmazásával igen.

A választ nem a kérdező, hanem az anyavállalat oldaláról kezdem, mert az engedményezésre vonatkozó számviteli szabályok egyben megvilágítják, hogy a bruttó elszámolás elve alapján hogyan kell eljárni. S egyben az is kiderül, hogy az ilyen ügylet mindig háromszereplős, s mindig két-két szereplő közötti követelés-kötelezettség kell hozzá.

Követelés engedményezésekor az eredeti követelést engedményezőnél – azaz az anyavállalatnál, aki a nagymamával szemben fennálló valós kötelezettsége fejében engedményezi a leányvállalatával szemben fennálló, valós osztalék követelését –, az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdésének d) pontja szerint az egyéb bevételek között; az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét pedig a számviteli törvény 81. § (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

A számviteli elszámolás során a számviteli törvény 15. § (9) bekezdése, valamint a bruttó elszámolás elvét kell követni, így az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások egymással szemben nem számolhatók el, nem vezethetők össze.

Engedményezés a Ptk. szerint, a teljesség igénye nélkül:

6:193. § [Engedményezés]

(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

6:194. § [Az engedményezhető követelések]

(1) A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad.
(2) Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi.
(3) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.

6:197. § [Értesítés az engedményezésről]

(1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.