Milliós osztalékot nem fizetett ki a cég: elévült vagy mégsem?

Megosztás Tetszik

Mikortól kell számítani az osztalék vagy más követelés elévülési idejét? Miként kell elszámolni a ki nem fizetett osztalékot? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.

Kérdezőnk így írta le a szituációt: „Egy bt. 2007. január 30-án jóváhagyott 6,5 millió forint osztalék kifizetést, részben a 2006-os év eredményének a terhére, részben korábbi évek során keletkezett eredmény felhasználásával (eredménytartalékból). Az összegből 2007-ben 5,5 millió forintot kifizettek. A fennmaradó 1 millió forint jóváhagyott osztalékot azonban sem 2007-ben, sem az azt követő években nem fizették ki. A kötelezettség a tagok felé 2012. január 29-én elévült, sajnos azonban a könyvelésből nem került kivezetésre. Ezt kívánjuk most önellenőrzéssel rendezni. Kérdésem, hogy a rendkívüli bevételként könyvelt összeg esetében alkalmazható-e társaságiadóalap-csökkentő korrekciós tétel (egyéb kategóriában), hivatkozással a NAV 2011.09.15-ei tájékoztatására (NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011 – archívumba került 2012. 03. 13-án), tekintettel arra, hogy a NAV tájékoztatás az osztalék elévülésének időpontját követően került csak archívumba.”

A kérdéssel kapcsolatban azt indokolt tisztázni, hogy a követelés valóban elévült-e? Ehhez a Ptk. (2013. évi V. törvény) és a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásaira kell figyelemmel lenni – hangsúlyozta szakértőnk.

A Ptk. 6:22. §-a szerint a követelések öt év alatt évülnek el, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határozott, és határozatában a fizetés időpontját is meghatározta, akkor ettől az időponttól kell számítani az 5 évet. Ha a kifizetés időpontjáról nem döntöttek, akkor nincs mihez viszonyítani az 5 éves elévülést.

Az elévülési idő megváltoztatható (növelhető vagy csökkenthető), de az erre irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Ha a követelést a jogosult menthető okból (például nem volt a cégnek pénzügyi fedezete) nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik (Ptk. 6: 24. §) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves (egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos) határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél (egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál) kevesebb van hátra – tájékoztatott Pölöskei Pálné.

A Ptk. követelés (ez egyben a kötelezettség is) elévülésének a szabályai alkalmazandók a számviteli elszámolások során is. A számviteli elszámolások során azonban további sajátos szabályok is érvényesülnek.

A számviteli beszámoló mérlegét alátámasztó leltárt minden üzleti évben, a mérleg-fordulónapi eszközök és források tételes számbavételével el kell készíteni. A leltárba bekerülő adatok valódiságáról meg kell győződni. A leltárba bekerülő kötelezettségek esetében ez azt jelenti, hogy a társaságnak a hitelezőkkel (az adott esetben a tagokkal) szembeni kötelezettséget tételesen egyeztetnie kell (számviteli törvény 69. §). Az osztalékkötelezettség esetében ez az osztalékra jogosult tagok  és az őket megillető osztalék tételes felsorolását jelenti. Ebből következően, ha a cég betartotta a számviteli törvény előírásait, akkor sem a tagok követelése, sem a társaság kötelezettsége nem évülhet el. E kötelezettség a könyvekből kétféle módon kerülhet ki:

- a cég kifizeti (pénzben vagy eszközben).
- a tagok elengedik. 

A tagok részéről az osztalékkövetelés elengedése – a hatályos társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény)  és 2014. január 1-jétől az  illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) előírásai szerint azt jelenti, hogy a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség nem keletkezik (illeték törvény 17. § (1) bekezdés t) pont), az elengedett és rendkívüli bevételként elszámolt osztalék-kötelezettség összegével pedig az adózás előtti eredmény csökkenthető (társasági adó törvény 29/Q. § (3) bekezdés).