adozona.hu
Nyugtákat kapott külföldi üzleti útján? Így számolhatja el a költségeket
//test-adozona.hu/szamvitel/Nyugta_alapjan_szamolna_el_kulfoldi_uzleti__W1WY4L
Nyugtákat kapott külföldi üzleti útján? Így számolhatja el a költségeket
El lehet számolni a külföldön kártyával történő fizetés esetén a nyugták alapján szállásköltségeket, illetve egyéb más költségeket, ha nincs róla számla csak nyugta? Kiküldetési rendelvény alapján is el tudom számolni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Amennyiben egy gazdasági társaság viseli a kiküldetés költségeit, akkor mindenekelőtt a számviteli törvény (Szt.) vonatkozó rendelkezéseire kell figyelemmel lennünk. Az Szt. 167. §-a írja elő, hogy egy bizonylatnak milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie.
Tehát a könyvelésben csakis olyan bizonylat szerepelhet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
– Bizonylat megnevezése, sorszáma
– Bizonylatot kiállító gazdálkodó neve, címe
– Bizonylat kiállításának időpontja, gazdasági művelet teljesítésének időpontja
– Gazdasági művelet tartalmának leírása, gazdasági művelet okozta mennyiségi, minőségi változások
– Egyéb, a törvény 167. § (1) bekezdésében található előírások.
Lényeges tehát, hogy a számviteli törvény nem írja elő kötelezően a számla beszerzését. Ugyanakkor érdemes törekedni a számla beszerzésére, mert általában a számla rendelkezik azokkal a szükséges adatokkal, amelyeket a számviteli törvény is előír.
Amennyiben a vállalkozás nem tud számlát beszerezni, vagy a kapott számla nem felel meg a fenti magyar törvényi előírásoknak, akkor is törekedni kell, hogy olyan bizonylat álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi a szabályos könyvelést.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiküldetési rendelvényt lehetőleg szigorú számadás alá kell vonni, s ahhoz csatolni a szállás, a hivatali utazás bizonylatait, nyugtáit. A kiküldetési rendelvényből világosan ki kell derülnie az utazás céljának, a megtett útvonalnak, az utazás dátumának, a kiküldő szervezet megnevezésének, a kiküldött személyt azonosító adatoknak.
A személyi jövedelemadó törvény 7. § (1) g pontja értelmében nem keletkezik adóköteles bevétel a kiküldött magánszemélynél, ha a kifizető szervezet utólag, bizonylat ellenében megtéríti a magánszemély kiküldetésével kapcsolatos utazás és szállás díját. Vagyis e tekintetben sem kötelező számlát kérni, hiszen a törvény nem számlát, hanem bizonylat bemutatását írja elő.
Összefoglalásként elmondható, hogy amennyiben a kiküldő szervezet belső szabályzata nem írja elő a számla kötelező beszerzését, akkor a nyugta is elfogadható a kiküldetéssel kapcsolatos költségek igazolására. Ugyanakkor önmagában a nyugta nagy valószínűséggel nem tartalmaz elegendő adatot a könyveléshez, ezért ebben az esetben különösen szükség van a fent említett kiegészítő nyilvántartások – különösen a kiküldetési rendelvény – szabályszerű vezetésére.
Végül azt is tudni kell, hogy az idegen nyelven kiállított bizonylatokon azokat az adatokat, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, valóságnak megfelelő adatrögzítéshez szükségesek, magyar nyelven is fel kell tüntetni, belső szabályzat alapján. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges hivatalos szakfordítást igénybe venni.
Hozzászólások (3)
Nos, akkor az a magyar számviteli alany, aki a külföldről kapott bizonylattól valójában nem tart, abban miért kell félelmeket ébreszteni, nem is létező számviteli szabályok alapján? Nem úgy volt, hogy Az EU csatlakozás első követelményei közt szerepelt, hogy a számlaalapú költségelszámolást iktassa ki a magyar jog? Az új számviteli törvényben ezt a minisztérium kénytelen volt elvégezni, de igyekeztek agyonhallgatni, majd gyakorlat szintjén fenntartották a számlaalapú költségelszámolást. Ezért is kérünk a mai napig számlát a benzinről a töltőállomáson, a levélfeladásról a postán és az étteremben a fogyasztásról és ezért is csinálunk magunkból bolondot, aki idegroham közepette magyarázza a hannoveri szálloda recepciósának, hogy a rechnungjára erőszakoljon rá egy cégnevet.
Szóval: miért is?
A cím alapján nem derül ki, hogy az elszámoló pontosan milyen adóalanyiságban kívánja elszámolni a költséget.
Amennyiben az adóalany nem alanya a számviteli törvénynek, az nem alkalmazandó.
Ha például az adóalany - amely a költséget saját tevékenysége alatt kívánja elszámolni - magánszemély, akkor csak a személyi jövedelemadó törvényben foglaltak szerint számolhatja el költségeit.
Az SZJA törvény két kapcsolódó általános szabályt tartalmaz, az egyik a 4.§ (3) bekezdésben, a másik a 10.§ (7) bekezdésben található.
A 4.§ (3) részből kiolvasható, hogy mely esetben köteles a magánszemély az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylattal rendelkezni, az egyéb esetekre (a külföldön keletkező költségek ide tartoznak) pedig a 10.§ (7) bekezdés ad iránymutatást. Ez utóbbiban található egy, a számviteli törvényben előírtakhoz hasonló felsorolás, azonban ez a felsorolás bizonyos elemeiben attól eltér.
Pl. a 10.§ (7) c) pontja szerint:
(Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza:)
c) a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma.
Magánszemély esetében tehát a bizonylat kötelező eleme a név, az állandó lakóhely (székhely, telephely), valamint az adóazonosító szám. Amikor "csak" az ÁFA törvény szerinti szabályokat kell alkalmazni, akkor az adóazonosító számot nem kell minden esetben feltüntetni. Erre az esetre csak olyan ügyletek vonatkoznak, ahol a kiállító az ÁFA törvény szerinti bizonylatot kell, hogy kiállítson - ez külföldi kiállítók esetében viszonylag ritkának mondható, mivel a regisztrált ÁFA alanyokat leszámítva a külföldiek nem alanyai a hazai ÁFA-nak.
Üdvözlettel:
Kecskés Csaba
"Lényeges tehát, hogy a számviteli törvény nem írja elő kötelezően a számla beszerzését. Ugyanakkor érdemes törekedni a számla beszerzésére, mert általában a számla rendelkezik azokkal a szükséges adatokkal, amelyeket a számviteli törvény is előír."
Most akkor előírja a törvény a számla alapú költségelszámolást, vagy sem? Mi ez a "törekedni", ezt ki írta elő és hol?