adozona.hu
Felszámolás: súlyos bűncselekményt követhet el, ha ezeket nem tudja
//test-adozona.hu/szamvitel/Milyen_feladatai_vannak_az_ugyvezetonek_es__FZJJQJ
Felszámolás: súlyos bűncselekményt követhet el, ha ezeket nem tudja
Tetszik
Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.
Felszámolási eljáráshoz alapvetően kétféleképpen viszonyulhatunk. Az első esetben maga a társaság kezdeményezi a felszámolást saját maga ellen – önfelszámolás –, ez abban az esetben fordul elő, amikor olyan mértékben megnőnek a tartozások, hogy azt a cég előreláthatóan nem fogja tudni megfizetni. A második, gyakoribb esett, amikor egy hitelező, legfőképp az adóhatóság kezdeményezésére indul felszámolás.
Tapasztalatok szerint egy felszámolási eljárás mind az ügyvezetőnek, mind a társaságot eddig könyvelő szakembernek kihívás, hiszen egy teljesen új helyzettel állnak szemben, amelyben számtalan kötelezettségnek kell eleget tenni ahhoz, hogy az eljárás rendben lezajlódjon.
A felszámolási eljárás minden esetben úgy indul, hogy az illetékes bíróság felszólítja az ügyvezetőt, 8 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a hitelezővel – általában az adóhatósággal – szembeni tartozását. Amennyiben nem nyilatkozik vagy elismeri a tartozást, a bíróság azonnal fizetésképtelennek ítéli a társaságot és elrendeli a felszámolást. Az ügyvezetők figyelmét minden esetben felhívjuk, hogy már az első levél kézhezvételekor egyeztessenek a könyvelővel a könyvelés helyzetéről, és ne hagyják ezt az utolsó pillanatra.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből kiderül, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük az ügyvezetőknek, könyvelőknek, hogy ne kövessenek el sikkasztást, csődbűncselekményt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
Kedves Tamás 46!
A polgári jogegységi határozat arról szól, hogy nem lehet felszámolást kezdeményezni akkor, ha azt nem előzte meg végrehajtás. Azonban a cégek többségének felszámolása az adóhatóság kérésére indul, amelyet egy hosszú végrehajtási folyamat előz meg, inkasszóval, foglalásokkal. Így az esetek nagy többségében már történt végrehajtás mire a felszámolást elrendelik. A felszámolás pedig minden esetben úgy indul, hogy a bíróság felszólítja az adóst, hogy nyilatkozzon arról, hogy tartozik e vagy sem.
Az előbbi tájékoztatást azzal folytatom, hogy az igazságszolgáltatás egyetlen határozatának indoklása sem tartalmazza,hogy........az ügyben jogegységi határozat nincs,ezért a bíróság úgy határozott.....stb,vagy .....az ügyben a sz.jogegységi határozat szerint....stb. Ez azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás nem hajtja végre a számára kötelezően előírt eljárást 1989.október 23-a óta egyetlen esetben sem.Ez vonatkozik minden bíróra és valamennyi eljárásra a polgári,a büntető,és a közigazgatási ügyekre egyaránt.
Ez pedig annyit jelent, hogy az Alkotmány,az Alaptörvény,és a Bírósági Törvény megszegésével("a Legfelsőbb Bíróság (Kuria) jogegységi határozatai a bíróságokra kötelező"),hogy valamennyi eljárás megkifogásolható(határidő nélkül) Ez nem jogászkodás,hanem az igazságszolgáltatás oylan hibája,amely alkotmányos érdekeket sért,így a demokráciát,a jogbiztonságot,a személyiségi érdekeket,és nem utolsó sorban az összes magyar állampolgárnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.
Sajnos TÉVED a felszámolásról író.
Ugyanis a felszámolás nem azzal kezdődik, hogy a bíróság vélelmezi a fizetésképtelenséget,és erről értesíti az adóst......stb,hanem a fizetésképtelenség megállapítása (a felszámolást elindító bíró részéről) olyan megelőző eljárásoktól függ,amit a 2/1999 PJE(polgári jogegységi eljárás)1999 május 5-tól kötelező érvénnyel előír.Az egy másik dolog,hogy azóta ezt egyetlen eljárás sem vette figyelembe(a Bírósági Törvényben,és az Alaptörvény(Alkotmány) értelmében ) Ezzel olyan törvénysértést és Alkotmánysértést követett el valamennyi eljáró bíró,amihez hasonló még a magyar jogban nem volt.
Nagyon hasznosnak tartom ezt a cikket is. Célszerű lenne szakmán kívüli körben, illetve a kis- és középvállalkozók és ügyvezetők számára is hozzáférhetővé tenni, ezzel sok kellemetlenséget lehetne megelőzni.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy a könyvelés által mutatott kép miatt nem mindig a könyvelő a felelős, minden eset, minden vállalkozó veszélyérzékenysége, csalásra való hajlama, illetve minden ügyfél-könyvelő kapcsolat más és más.
A kockázatokra való figyelemfelhívás éppen ezért nagyon fontos!