adozona.hu
Mérleg után a (könyvelő)világ: vita a könyvvizsgálóval, „elfelejtett” könyvvizsgálat
//test-adozona.hu/szamvitel/Merleg_utan_a_konyvelovilag_vita_a_konyvviz_H4NY6G
Mérleg után a (könyvelő)világ: vita a könyvvizsgálóval, „elfelejtett” könyvvizsgálat
Tetszik
Az élet a legjobb forgatókönyvíró – és ez az érdekes és tanulságos számviteli példákra is igaz. Az alábbiakban a kötelező könyvvizsgálat tárgyköréből válogattunk néhány, a valóságban is megtörtént esetet.
1. Egy társaság a könyvvizsgálati kötelezettség ellenére a 2022. évi beszámolóját nem vizsgáltatta felül könyvvizsgálóval, mivel a tulajdonosok „megharagudtak” az eddigi könyvvizsgálójukra, a 2021. évi beszámolóhoz kapcsolódó jelentésének záradéka miatt. Új könyvvizsgálót viszont „elfelejtettek” keresni. Milyen szankciókra számíthatnak?
2. Egy társaság a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Volt választott könyvvizsgáló, a könyvvizsgálat mégsem történt meg: a tulajdonosok a beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadták el és tették közzé. A közzétételkor viszont arról nyilatkoztak, hogy a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett. Közzétettnek minősül-e a beszámoló? Hogyan lehet korrigálni a hibát?
3. Egy társaság 2020. évi, könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolójában a NAV 2023 júniusában lezajlott átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. Felelős-e és meddig a könyvvizsgáló a munkájáért?
A fenti sorrendet követve, nézzük az esetek „megoldásait”!
Az első esetben az Szt. 170. § (3) bekezdéséből kell kiindulnunk, amely szerint, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az Szt. 154. § (3) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg az Szt. előírásainak, akkor az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján mulasztási bírság szabható ki.
Az Szt. 154. § (7) bekezdése szerint kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell közzétenni a beszámolót.
A fentiekből következik, hogy ha e kötelezettségének a társaság nem tesz eleget, akkor az Szt. tételes előírását sérti meg.
Továbbá, az Art. 227/A §-a értelmében, az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó döntéseit.
Nem kérdéses, hogy a könyvvizsgálói jelentés lényeges információt jelent, hiszen a könyvvizsgálat célja elsődlegesen annak vizsgálata és igazolása, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
A példánkban említett társaságnál az adóhatóság ellenőrzés során tárja (tárhatja) fel a számviteli előírások súlyos megsértését, és bírságolhatja azt. Ezen túlmenően, azok a piaci szereplők, akik az érintett cég beszámolójában szereplő információkat döntéseik során felhasználják, és a könyvvizsgáló által nem ellenőrzött, nem valós adatok miatt kárt szenvedtek, peres eljárást kezdeményezhetnek a társasággal szemben.
| Olvassa el az Adózóna "Mérleg után a (könyvelő)világ: kicserélhető-e a már közzétett mérlegbeszámoló?", valamint "Mérleg után a (könyvelő)világ: osztalék kalamajka" című cikkeinket is! Az Adózóna számvitellel kapcsolatos egyéb írásait itt találja. |
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 403. §-a alapján, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti, vagy könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét megszegi, és ezzel az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(A büntetőeljárást viszont csak az kezdeményezheti, akinek a jogsértésből adódóan nem csak anyagi kára keletkezett.)
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi a teendő a második és a harmadik esetben!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Boldogan megünnepelném a cikket, ami
- Btk-val fenyeget,
- a könyvvizsgálói véleményt "szakértés" esetén címkézi fel felelősséggel és
- azt állítja, hogy a NAV üldözi a könyvvizsgáló jelentése nélküli beszámolót.
Sajnos mindegyik állítás hamis.
Valójában:
- a számviteli beszámoló nem azonos a kv. jelentéssel,
- a könyvvizsgáló egyes esetekben károkozóként is felelős lehet,
- a NAV nem bírságolja a könyvvizsgálói jelentés hiányát.
Kicsit bővebben a "megoldás":
Idézem a költő szavait, arról hogy miért bagatell dolog a könyvvizsgálat nevű izé: "A törvény mellőzi a könyvvizsgálati kötelezettség megszegésének büntetendőségét, mert annak fenntartása nem indokolt. A számvitelről szóló törvény 155. § (2)–(3) bekezdése, illetőleg külön törvények tartalmazzák azt, hogy mely társaságnak kell a beszámolóját könyvvizsgálóval kötelezően ellenőriztetni. Ezen társaságoknak a könyvvizsgálati záradékkal ellátott beszámolót kell benyújtaniuk a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 18. § (7) bekezdése alapján a KIM Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásokban Közreműködő Szolgálatához, amely – amennyiben a könyvvizsgálati záradék hiányát észleli – a szükséges intézkedéseket megteszi. Lehetőség van az Art. (régi Art.) 174/A. §, illetőleg annak sikertelensége esetén a Ctv. 87. § (2) bekezdésében írt szankciók alkalmazására. (Megjegyzem, hogy ezt már akkor is vitatta a NAV). Ezek gyors és kellően hatékony szankció alkalmazását teszik lehetővé, így a büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazása a büntetőjog, mint végső eszköz jellege okán, a cselekmény súlyára is figyelemmel, nem indokolt." (lásd itt: https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf) A költő itt bizonyította, hogy nem sokat tud arról, hogy a beszámoló kapcsán a könyvvizsgálói jelentést a kutya nem kéri számon.
Mindeközben a beszámoló lényeges hibája miatt perelhető maradt a könyvvizsgáló, elsősorban a jogkövetkezmények miatt (adóbírság, önellenőrzési pótlék, mulasztási bírság). Ilyen perben azonban bizonyítani kell, hogy a könyvvizsgáló úgy tudott a potenciális adókockázatot jelentő ügyről (ügyekről), hogy azt hanyagul kezelve, a megbízót abban a hitben tartotta, hogy adóhiány nem fog felmerülni. Ilyen bizonyítás azonban valóban ritka, de nem zárható ki. Itt a vélelem nem elég, hiszen a beszámolóért elsősorban a jogi személy, másodsorban pedig a vezetés felel. Ha ők bizonyítják, hogy úgy jártak el, ahogy tőlük elvárható volt, akkor a könyvvizsgáló felelőssége látókörbe kerülhet.
A NAV a 6426668063 iktatószámú levelében kifejtette, hogy "Álláspontom szerint az Art. 227/A. §-a is ez utóbbi a tartalmi elemek hiánya esetén, s nem pusztán a könyvvizsgálati kötelezettség elmaradása esetében rendelkezik a szankció alkalmazásának lehetőségéről." A költői "s" mellett is élményszámba megy a NAV véleménye, amit itt lehet megtekinteni: http://tiny.cc/TeszANAVaKvJelentesre
Én úgy tudom, hogy az MKVK erőfeszítéseket tesz, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése udvarias levelezés útján teljesüljön. Vannak e mellett - akár kamarai bejelentés nyomán - sikeres törvényességi felügyeleti eljárások is a cégbíróságok részéről, amik ezt - a cég vonakodása esetén - kikényszeríti, súlyos bírságolás mellett.
Tisztelt Szakértő és mindenki aki érintett!
Azon soha senki nem gondolkozott el, legalább egy fél perc erejéjig, hogy az audit jelentést később is közzé lehessen tenni és hozzá lehessen rendelni ahhoz a beszámolóhoz, amelynek részét kellett volna képeznie?
Nem biztos, hogy szándékosan maradt el a könyvvizsgálat:
- megbetegedhetett a könyvvizsgáló (műtötték), de a banknak a hitel elbírálása miatt azonnal látnia kellett hogy a beszámoló közzé lett téve.
- az obr felületen a nagy utolsó napi kapkodás közepette lemaradz az audit jelentés,
- cégnek nem volt pénze kifizetni a könyvvizsgálót, az meg nem bocsátotta ki a jelentését, de a cég a határidő miatt mégis benyújtotta a beszámolót, mert félt, hogy megbírságolják.
- bármi egyéb vis maior.
Ez nem a 10 parancsolat egyik parancsolata, hogy pl. "ne ölj". Itt nem ölt, nem lopott senki, csak valamiért elmarad valami, amit hadd lehessen később is pótolni. Annyi mindenben van hiánypótlásra lehetőség. Egy audit jelentés elmaradásában is meg kellene nyitni erre a lehetőséget. Szerintem.