Mennyi lehet a házipénztár maximuma?

Megosztás Tetszik

Mennyi lehet a házipénztár maximuma? Van-e erre valamilyen jogszabályi kötelezettség? Ha igen, miként szankcionálható az, aki nem ezt nem tartja be? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: a kft.-k házipénztár-maximumára van jelenleg valamilyen előírás? A pénzkezelési szabályzatban akár 20 millió forint összeg is maximalizálható pénzkészletként? Van-e valamilyen szankció arra az esetre, ha magas a házipénztár-készlete egy cégnek? Különös tárolási előírás van-e nagyobb összegre vonatkozóan, vagy pedig elég egy pénzkazetta erre a célra? Segítségét előre is köszönöm!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A gazdálkodók pénzkezelésére elsődlegesen a pénzkezelési szabályzat rendelkezései irányadóak. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 14. § (8) bekezdése alapján a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Fentiek alapján a pénz tárolására vonatkozó előírásokat a vállalkozás lehetőségeit figyelembe véve a társaságnak kell pénzkezelési szabályzatában meghatároznia. A pénzkezelési szabályzatban a vállalkozás napi készpénz záró állományának maximális mértékét szabadon, a vállalkozásra jellemző körülményeknek megfelelően lehet megállapítani. Ugyanakkor megítélésem szerint figyelembe kell venni az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) alábbi rendelkezéseit is.

Az Art. 114. § (2) bekezdése alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmiszámla-szerződést kötni. Ezen rendelkezésből álláspontom szerint az következik, hogy a társaság azon pénzeszközeit pénzforgalmi számláján köteles tartani, melyek készpénzben történő rendelkezésre állása a készpénzben teljesíthető fizetések céljából nem szükségszerű. Azt, hogy milyen készpénzállomány tekinthető szükségszerűnek a vállalkozás működésének sajátosságait figyelembe véve lehet meghatározni.

Az Art. fenti rendelkezésének megsértése esetén megítélésem szerint az adóhatóság az Art. 220. § (1) bekezdése alapján jogosult a társasággal szemben mulasztási bírságot kiszabni. Az Art. 220. § (1) bekezdése rögzíti, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Mindemellett, ha a társaság a Számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban (pénzkezelési szabályzat, az eszközök és a források értékelési szabályzata stb.) foglaltaktól eltérően jár el, úgy az adóhatóság az Art. 227/A. § (1) bekezdése alapján mulasztási bírságot alkalmazhat a vállalkozással szemben. Az Art. 227/A. (1) bekezdése kimondja, hogy az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a Számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz, vagy tévesen mutat be.