adozona.hu
Behajtási költségátalány: figyelem, muszáj könyvelni az elengedését!
//test-adozona.hu/szamvitel/Meg_egyszer_a_behajtasi_koltsegatalany_elen_F1GL0S
Behajtási költségátalány: figyelem, muszáj könyvelni az elengedését!
Tetszik
Csak nem csendesednek a hullámok a sok vihart kavart behajtási költségátalány körül. A NAV honlapján 2015. december 28-án ismételten megjelent annak, a korábban már közzétett álláspontnak az aktualizált változata, mely többek között megerősíti, hogy a kötelezett oldalán mind a kötelezettséget, mind az elengedést bizony könyvelni kell!
Gyaníthatóan a könyvelők mellett a könyvvizsgálók is bosszankodnak emiatt, hiszen – bár vélhetően nem érné el a jelentős összegű hiba határát, amennyiben a társaság mégsem tesz eleget a könyvelési kötelezettségének –, ellenőrizniük kell az elszámolást, és adott esetben akár záradék is lehet a következmény. Amennyiben pedig adóhatósági ellenőrzést kapnak, mulasztási bírsággal nézhetnek szembe.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben felelvenítjük, mi az a behajtási költségátalány, hogyan lehet róla lemondani, illetve milyen adózási és számviteli következményekkel kell számolnunk mind a kötelezetti, mind a jogosulti oldalon!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Úgy tűnik hogy a szövegértéssel nem csak a kis iskolásoknak vannak problémái. A Ptk. 6:155. § 2. bekezdésének pontos szövege a következő:
(2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.
Látható hogy ebben a szövegben nem szerepel egy árva szó sem arról hogy a behajtási költségátalány mikor esedékes és az sincs beleírva hogy a jogosult külön felszólítása nélkül ezt a kötelezettnek kellene elszámolni lekönyvelni. A Ptk. mindössze azt mondja ki hogyan kell a 40 EUR-t forintra átszámítani. Az egész problémát valójában csak a téves szövegértésnek köszönhetjük.