adozona.hu
Kis értékű tárgyi eszközök nagy titkai – így kerülhető el a galiba
//test-adozona.hu/szamvitel/Kis_erteku_targyi_eszkozok_nagy_titkai__bes_X0K1N3
Kis értékű tárgyi eszközök nagy titkai – így kerülhető el a galiba
A napokban megjelent cikkemben a kis értékű tárgyi eszközök elszámolásával egy olyan – aprónak tűnő – könyvviteli hibára szerettem volna felhívni a figyelmet, amely később komoly galibát okozhat a cégnek. Olvasói hozzászólások, vélemények alapján úgy látom, nem hiábavaló kicsit még időznünk a témánál.
Az alábbiakban azt veszem górcső alá, mit is mond a legfőbb illetékes – a számviteli törvény – a kérdésről.
Hivatkozott cikkem kiindulópontja az volt, hogy egy cég – cseppet sem mellékesen, valóságban is megtörtént esetben – a 100 ezer forint alatti bekerülési értékű nyomtató beszerzését így számolta el: T 572, 466 – K 381. (Gyakorló könyvvizsgálók tapasztalatai szerint ez a vállalkozás távolról sem „fehér holló” ezzel a megoldással.)
Azaz mind az 1-es számlaosztály összes érintett számlája – a beruházás, a megfelelő tárgyi eszköz, és az értékcsökkenési leírás főkönyvi számlái – kimaradt az elszámolásból. Ez közvetetten oka volt egy adóellenőrzés során adóhiány és következményei megállapításának.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét a vállalkozó – saját döntése alapján – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben is elszámolhatja. Ezt a szabályt a törvény 80. § (2) bekezdésében találjuk, és most ízekre szedjük annak tisztázása érdekében, hogy az e körbe tartozó eszközök értékcsökkenési leírása elszámolásakor kihagyható-e a könyveléséből az 1-es számlaosztály vagy sem.
Rögtön három kérdésre kell választ találnunk: mit jelent az, hogy „tárgyi eszköz”, mit értünk az eszköz használatbavételén, valamint mely könyvelési tétel(ek) kapcsolódnak e tényhez kötelezően, a törvény által előírtan.
A számviteli törvény szerint a tárgyi eszközként való minősítéshez szükséges az, hogy az eszköz tartósan, azaz 1 évet meghaladó időtartamban – szolgálja a vállalkozás tevékenységét. Persze egy még ezer forintba sem került ceruzahegyező, vagy golyóstoll, sőt az iroda bejárata előtti lábtörlő is megfelelhet e kívánalomnak, mégis óvakodnánk ezeket tárgyi eszközként kezelni.
OLVASSA TOVÁBB, hogy megtudja, mik tartozhatnak a tárgyi eszköz kategóriába! Bemutatjuk továbbá a könyvelés ajánlott lépéseit.
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (2)
A Számviteli Levelek tanácsadóinak álláspontja eltér az Önökétől:
"A kis értékű tárgyi eszközök beszerzését is beruházásként kell elszámolni. A rendeltetésszerű használatbavételkor az egy összegben történő elszámolás módszere lehet az, hogy közvetlenül a beruházási számláról számolják el a terv szerinti értékcsökkenést (T 572 - K 161). Ez esetben a főkönyvi nyilvántartásból már a használatbavételkor kivezetésre kerül. Így nem kapcsolódik hozzá leltárkészítési kötelezettség, és egyedi tárgyieszköz-nyilvántartást sem kell vezetni.".
Sajnos továbbra is kételyekkel küzdök. Ha például egy gépiparban működő vállalkozásnak van egy "szerszám raktára", ahol fizikailag kezel egy-két ezer forint egyedi értéktől akár százezer forintot meghaladó egyedi értékkel bíró eszközökig sok mindent, amiknek közös jellemzője, hogy egy éven túl vannak használatban, akkor mi a teendő?
Ezek az eszközök ki/be mozognak a raktárban. Kiadják dolgozónak, majd ő visszaadja és másvalaki megint kiveszi. Vagyis gyakori fizikai mozgásokkal kell számolni, amit egy tárgyi eszköz rendszer nehézkesebben kezel, mint egy alkalmas készletnyilvántartás.
Ilyen esetben, ebben a raktárban mi az, amit az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani, és mi az, amit például első használatbavételkor anyagköltségként le lehet írni?
Továbbmegyek, ha ebben a raktárban van egy olyan eszköz, amit rendszeresen vásárol a vállalkozás mondjuk húszezer és ötvenezer forint közötti egységáron, de használati szempontból azonosnak tekinthető egyedekről van szó, ezért egy cikként tartják nyilván a raktárban, akkor mit kell egyedi értéknek tekinteni, ha az adott eszközt az 1-es számlaosztályban akarja könyvelni a vállalkozás? Kézenfekvő lenne egy átlagár alkalmazása egy ilyen cikknél, vagy egy elszámolóáras nyilvántartás a keletkező árkülönbözet időszakonkénti korrekt felosztásával amennyiben ez elfogadható.
Még egy nézőpont: a raktárban kezelt eszközök részben olyanok, amiket úgymond egyedi számmal ellátva kell kezelni annak ellenére, hogy teljesen egyformák, mert például hitelesítési adatokat kell rókul produkálni valamilyen rendszerességgel. Ettől eltekintve azonban azonos eszközként - egy cikkszámon - tartják őket nyilván. Ez a szempont mikét hat, hat-e egyáltalán az egyedi érték fogalmának értelmezésére.
Örülnék, ha támpontot kaphatnék e kérdések megoldásához.
Köszönöm előre is,
Kött Zoltán