adozona.hu
Ki lehet venni a pénztárból a tőketartalékot?
//test-adozona.hu/szamvitel/Ki_lehet_venni_a_penztarbol_a_toketartaleko_UZ4OBD
Ki lehet venni a pénztárból a tőketartalékot?
Tetszik
Kft. 2003. évben keletkezett jelentős vesztesége meggyengítette a sajáttőke-mutatóját. A saját tőke rendezése céljából 13 millió forint tőketartalékot fizetett be a tulajdonos. 2017 végére a saját tőkéje jelentősen megemelkedett, így a befizetett 13 millió forint tőketartalék feleslegessé vált. Kiveheti-e ezt az összeget a bankból, a pénztárból a tulajdonos? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
A Ptk. előírása szerint a veszteség (a negatív saját tőke) rendezése kft. esetében történhet – többek között – pótbefizetés előírásával, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon történő biztosításával. A kérdésből nem derül ki, hogy tőkeemeléssel egyidejűleg történő tőketartalék-növelés vagy pótbefizetéssel történő rendezés történt.
A tagok által tőketartalék növelését szolgáló befizetés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint csak tőkeemeléssel vagy jogszabály alapján lehetséges. A saját tőke veszteségének rendezésére azonban nem lehet jogszabály alapján kizárólag a tőketartalékot növelni.
Ha a rendezés pótbefizetéssel történt, annak összegét lekötött tartalékként kellett kimutatni, amely visszafizethető, ha arra már nincs szükség, a lekötött tartalék csökkentésével.
Ha a rendezés tőkeemeléssel történt, akkor a lekötött tartalék csökkentése, a tagok részére történő kifizetés – arányosan – csak tőkeleszállítással lehetséges.
[Ptk. 3:189. § (2) bekezdés, Szt. 36. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés c) pont, (3) bekezdés, 38. § (4) és (9) bekezdés]
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Sajnos nem tudni, hogy a tőketartalék kivonásához miért is van szükség a magyar számviteli törvény által előírt tőkeleszállításra és annak során miért lehet kizárólag arányosan kivennie a tulajdonosnak, tulajdonosoknak a saját vagyonukat.
Bár a rendelkezés nyilvánvalóan ütközik az Alaptörvény tulajdonhoz való jogról szóló passzusaival, az NGM számviteli főosztályvezetője kerüli a vitát a témában. Könnyen teheti, hiszen a téma a vállalkozások nagyon szűk körét érinti, viszont a NAV rendre egyéb jövedelemmé minősíti az előbbi, erősen vitatható szabályok be nem tartása mellett kivett vagyont. Persze a NAV is csak elvétve foglalkozik ilyen ügyekkel, úgyhogy alig néhány ilyen tárgyú ügy merülhetett fel a szabály 2002-es bevezetése óta.
Ha egy ilyen ügyben esetleg valaki úgy gondolná, hogy alkotmányossági panasznak van helye, akkor pro bono vállalom az ügyét.
Megjegyzem, hogy az arányos tőkekivonás 2002-es törvénymódosításhoz az alábbi - ma már igencsak megmosolyogtató - indoklás tartozott, ami a gazdasági adatok napjainkban tapasztalható áramlási sebessége és a biztosítéki rendszer mai szintjén már teljesen irreleváns:
"...ha a jegyzett tőke leszállításához nem arányosan kapcsolódik a tőketartalék, az eredménytartalék kivonása, akkor a saját tőke szerkezete érdemileg megváltozhat úgy, hogy arra a hitelezők előre nem számíthattak, ami közvetlenül vagy közvetett módon sértheti érdekeiket."