Kezességvállalás súlyos következményekkel

Megosztás Tetszik

Papírmunkával és adójogi következményekkel is járhat, ha egy cég kezességet vállal, és az eredeti adós nem fizet – derül ki Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló olvasói kérdésre adott válaszából.

Olvasónk a következőképpen ecsetelte problémáját: „Egy cég kezességet vállalt egy másik cég autóvásárlásánál. Megszületett a bírósági határozat, hogy a kezesnek fizetnie kell. Megérkezett az ügyvédi felszólítás is, hogy fizessen. Könnyítésképpen a kezes részletfizetési engedményt kapott. A cég könyvelésében ezt ráfordításként vagy követelésként kell szerepeltetni?”

A könyvelés a mögöttes ügylet tartalmát kell, hogy leképezze, ugyanakkor a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható egzakt válasz – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

A leírtakból az adódik – illetve a teljesség igénye nélkül megadott információkból arra lehet következtetni –, hogy a kezes cégnek (továbbiakban: A-nak) először a polgári jogi szabályok alapján egy követelése keletkezik akkor, amikor az autóvásárló cég (továbbiakban: B) helyett kezesként kifizeti a B tartozását. Így ennek a könyvelése a következőként történik: T 33 Követelés B-vel szemben – K 384 Bank.

Ezek után már nem tudunk semmit a kérdéséből arra nézve, hogy mi lesz a követelés további sorsa, pedig ez – a felek későbbi szerződéses szándéka és magatartása – határozza meg a könyvelését is. Az egyik esetben elkezdi követelni az A cég a B cég tartozását, ami akár évekig fennállhat, és közben a B cég elkezd fizetni, s kifut az ügylet, vagy értékvesztést kell elszámolni, netán behajthatatlanként leírni.

Egy másik lehetőségként az is előfordulhat például,hogy az A cég lemond a követeléséről, akkor csökken a vagyona, hiszen a követelés nem fog befolyni. Ilyenkor a számviteli törvény 86. § (7) bekezdés a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét. Könyvelése: T 88. Rendkívüli ráfordítás – K 33. Követelés A Kft.-vel szemben. 

A döntésnél érdemes végiggondolni az adó és illeték következményeket is! A behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés összegével a társasági adóalap meghatározása során növelni kell az adózás előtti eredményt, - a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) bekezdésének „h” pontja szerint – kivéve

1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan magánszemélynek nem minősülő külföldi vagy belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

Ennek alapján csak akkor kell megnövelni az elengedett követeléssel a társasági adó alapját, ha a kapcsolt vállalkozásának a követelését engedte el. A kapcsoltság megítélésére nincs megfelelő információ, hiszen már például az ügyvezetés azonossága is előidézheti azt.

Az előbbi eset következményeit folytatva: az illetékről szóló törvény 17. § (1) bekezdése szerint mentes az ajándékozási illeték alól a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Az illetéktörvény fogalmai szerint a követelés vagyoni értékű jognak számít, azért van relevanciája az előző szabálynak. Tehát e szerint az A cégnek mint gazdálkodó szervezetnek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.